Az idén már elég korán, októberben (remélem, hogy csak) ízelítőt kaptunk a télből. Az ilyenkor még szokásban volt +15 +20 C fok helyett +2 +5 flokokat kaptunk erős széllel, korai havazással, borús, esős idővel,,fűszerezve". Kimentem az időjárás által való,,tarolás" szünetében a kertünkbe. A korábban gyönyörű rózsatöveink a támaszaikkal együtt feldöntve, sárban fekszenek, a zöldséges kertben a paradicsomkarók széthajigálva, a növények mindenütt letarolva. Egy szóval sok a kivédhetetlen kár a kertünkben majdnem mindenfelé. Szétnézve a terepen az jutott eszembe, hogy ez a kár még ha nehezen is, de helyrehozható. Azonban ha a természet károsodik a gyarló emberi, kellően át nem gondolt tevékenység miatt, akkor képes-e az ember az általa okozott világméretű károk teljes és szakszerű helyreállítására? Ez az emberislg legsürgetőbb, legfontosabb, halaszthatatlan feladata a természettel kapcsolatosan! Ha a természet megbetegedik, vagy természet megbetegedik, vagy elpusztul, akkor az ember maga sem menekülhet meg!
Halász István
Rózsavölgy, 2009. október 15.
1 hozzászólás
Kedves István!
A felelősségünk nagy, de ahogy a környezetemet elnézem, még mindig akad bőven tennivaló a környezettudatosság területén.
Szeretettel: Rozália