Fellángolás 3. rész
Egész éjjel le sem hunyta a szemét, a szíve majdnem kiugrott a helyéből, lelki szemei előtt megjelent férfi tüzes, izzó tekintete.
Milyen formás az alakja, nem beszélve a gyönyörű mosolyáról. Érezte, örökre elveszett.
Barnabás úgy ment kis albérleti szobájába, mint akit üldöznek. Valami különöset érzett, ez az asszony úgy vonzotta, mint a fény a pillangót. Legszívesebben visszarohant volna hozzá. De nem, nem lehet ajtóstól a házba rontani, mert a jó kezdet ellenére elrontaná ezt az egész bimbózó kapcsolatot.
Akadt néhány viszony az életében, melyeket csak a vágy uralt, egyetlen hosszú kapcsolatát kivéve első szerelmével, Encivel.
Ő, volt a tűz a vágy, az erotika és a beteljesülés, de elcsábította egy professzor, és akkor azt hitte, belehal az elvesztésébe.
Nem bírta még most sem teljesen kiheverni,
de ez a nő… izgatta és valami bizsergést érzett, amikor találkoztak. Megjelent előtte az asszony zöldes-barna szeme, karcsú dereka és az édes eper illat, ami áradt belőle. Barnabás szívét valami jóleső melegség járta át, ahogy rágondolt. Mennyire riadt volt a tekintete délután, és remegett, látszott rajta, de vajon Ő mit érezhet?- tette fel a kérdést magának.
Vajon tetszem neki? Hol lehet a férje? Miért van egyedül a gyerekeivel? Kérdések sora merült fel benne.
-Úr Isten! Holnap találkozom vele! Talán többet megtudok az életéről, bár attól félek, hogy el sem jön.
Kellene valamit ennem, gondolta, mert a gyomra is korogni kezdett. Kinyitotta a hűtőt, de de egy kis szalámi végen kívül nem talált benne semmit.
Holnap még vásárolnom is kell.
Holnap, holnap zakatolt a szíve… találkozunk, és bekapta azt a kis szalámit és elment zuhanyozni.
Hajnalodott, az égen szikrázott milliónyi csillag és a Hold puha fátylát terítette a tájra, és mint jó pásztor őrizte az alvók álmát. Az utcán csend honolt, néha egy kóbor eb vonított fel fájdalmasan, mert a szeméthalmazban nem talált élelmet.
A nő ott állt az ablaknál és nézte a csillagfénybe öltözött égboltot.
-Vajon mit csinál Ő? –gondolta
Majd sietős léptekkel elindult a fürdőszoba felé.
-Szépnek kell lennem, mert nagyon szeretnék neki tetszeni.- gondolatai a férfin jártak.
Gondosan elkezdett fürdeni, és az epres habfürdő illata szállt a gőz ködfátylán át.
Mire végzett a lányok is ébredeztek, ellátta őket, majd elindultak az oviba.
Sietett haza, mert ott várja kilenc órakor maga a csoda…
Folyt. köv.
12 hozzászólás
Nem tudtam itt hagyni ezt a részt sem! 🙂
Gratulálok az eddigi részekhez!
Üdv: fátyolfelhő
Köszönöm, Kedves fátyolfelhő, hogy elolvastad és értékelted az eddigi részeket!
Ölellek: Lyza
Nos, elolvastam s én is izgalommal várom a folytatást.
Kata
Köszönöm szépen Kata!
Örülök a véleményednek, s hogy izgalmasnak találod!
Ölellek: Lyz
Izgatottan várom a folytatást. Talán tanulhatok belőle, hogy hogyan kell elcsábítani egy hölgyet. Ilyesmi dolog történik most velem is.
Szeretettel: István
:):):)…Kedves István!
Kedves vagy, hogy a regényből merítsz ötletet…:):):)
Köszönöm, hogy olvastad és értékelted!…
Üdv: Lyza
"Érezte örökre elveszett." – érezte után vessző, itt van egy hogy kötőszócska, amit nem mondunk ki, de azért ott van.
"Barnabás úgy ment, mint akit üldöznek, kis albérleti szobájába. " – Barnabás úgy ment kis albérleti szobájába, mint akit üldöznek.
"Valami különöset érzett ez az asszony úgy vonzotta, mint a fény a pillangót. " – érzett után vessző.
Valami különöset érzett, (mert) ez az asszony… – igaz?
"mert a jó kezdet ellenére, elrontaná ezt az egész bimbózó kapcsolatot." – ide viszont nem kell.
"Már volt egy pár az életében, akik iránt nem érzett mást csak vágyat, egyetlen hosszú kapcsolata volt első szerelmével, Encivel." – a volt és a kapcsolat szóismétlés, és én másként fogalmaznám meg: Akadt néhány viszony életében, melyeket csak a vágy uralt, egyetlen hosszú kapcsolatát kivéve első szerelmével, Encivel.
Kedves Maggoth!
Köszönöm a fáradozásodat!
Szeretettel: Lyza
"Kinyitotta a hűtőt, de a hűtőbe egy kis szalámi végen kívül nem volt semmi." – hűtő szóismétlés – Kinyitotta a hütőt, de egy kis szalámivégen kívül nem talált benne semmit.
"Hajnalodott, az égen szikrázott milliónyi csillag és a Hold, mint jó pásztor puha fátylát terítette a tájra, és őrizte az alvók álmát." – ez nagyon szép leírás, de így még szebb: Hajnalodott, milliónyi csillag szikrázott az égen. A Hold jótékony fénye puha fátylát terítette a tájra, őrizve az alvók álmait.
A pásztoros hasonlatot csak azért hagynám ki, mert a juhászok tevékenységét nehéz összefüggésbe hozni bármiféle fátylak terítésével.
Nagyjából ezek lennének, amiket korrigálhatsz, ha van kedved hozzá, meg persze, ha egyetértesz javaslataimmal. Többnyire csak vesszőhibák igazából. Remélem, /hogy :)/ most sem sértettelek meg.
Tisztelettel
Maggoth
Kedves Zsolt!
Az elsőt javítottam, de a másodikat azt a magam módján, mert ott felcseréltem a szavakat…Köszönöm, hogy átnézted…
Szeretettel: Lyza
Kedves Lyza!
Jaj, de olvastam volna még!
Kellenek ilyen történetek, olyan kellemesen hat a lélekre… és Te nagyszerűen forgatod a tollat… az olvasó a szereplőkkel "együtt él"… én azt hiszem egy igazi jó írás az ilyen… és bizonyos, hogy nem csak én gondolom így
és…várom…várom a folytatást…
Judit
Köszönöm szépen Judit!.
Örülök annak, hogy ez a véleményed,
mert aki igazi profi a próza terén,
az Te vagy ! Így sokat számít a véleményed!
Puszillak!
Lyza