Susogó szívdobbanás,
lágy simogató szellő.
Vágyam még határtalan,
készségem már korlátolt,
Az agy adja az erőt,
de a szív ami diktál.
Ami mondja mit tegyek;
logika nincs is benne.
És félve kelek újra.
Ez voltam én nélküled
valamikor a múltban?
Tenni kéne valamit,
Valami nagyon NAGYOT!
Érteni kevés nekem,
érezni ezt, nagyon sok!
4 hozzászólás
Kedves Lalyos!
Szép ez a versed, tetszik a szabályos szótagszám,
csak egy helyen tévesztettél, ahol nem 7, hanem 6 szótag van.
"Félve kelek újra", ha elfogadod javaslatom, akkor kérlek javítsd!
Üdv: fátyolfelhő
Kedves Rózsaszín Felhő!
Ott kell szünetet tartani!
Köszönöm:
Lalyos
Kedves Rózsaszín Felhő!
Ott kell szünetet tartani.
Az pont a vers fele ahol csendben kell egy kicsit lenni. |gy gondoltam volna, de ezek szerint "nem jött át". 🙂
Köszönöm:
Lalyos
Kedves Lalyos!
Nem számoltam a szótagszámot, nekem úgy tetszik ahogy van!
Barátsággal :Ági