Hol vagy?

Minden voltam,
most csendes árny,
földön élek,
s te lépkedsz rám.

Feledni mész,
de ott vagyok,
ha süt a Nap,
vagy a Hold ragyog.

Benne fában,
szomorúfűzben,
kis virágban,
s lepke sem űz el.

Az utcákon,
a tereken,
ott vagyok
a kezeden.

Szobádban is,
mint gyertyaláng,
s tányérodban,
te kis falánk.

Ágyad alatt,
s ha keresed:
velem játszik
a gyereked.

Ott vagyok, ha
csukva a szemed,
mikor épp sírsz,
vagy arcod nevet.

Veled vagyok,
s te egyedül:
tőlem senki
sem menekül.