Rezdül a test, remeg is talán
Kínt a kín felváltja nem baj ez ma már.
Mint tányérban a kocsonya… ízes világ
Csont nélkül a falat is lecsúszik…talán.
Remegős, aszpikos színtelen a hatás
Szemünk a mély tányér aljára kiállt.
Keressük remegve, bőrke alatt a húst
Eszünk, s nem vájkál bennünk a múlt.
28 hozzászólás
Szia Marietta!
Finom lehetett az a kocsonya,úgy tűnik minden benne volt ami kell,de hova letta béka?Ja. -nem Miskolcon készült.
Szeretettel üdv:Vali
Drága Valika!
A béka hova :-)) lett? Kicsontoza, lenyeljük! Amúgy is csúszik,az aszpikos színtelen világ.Mert most mintha az lenne.
Puszillak:Marietta
A kocsonya nagyon finom:)
Békával ugyan még nem ettem:))
tetszett a versed
Én sem ettem békával a kocsonyát, és amúgy sem szeretem:-)) A hovával békáztunk egy picit.Köszi András, hogy hidegvérrel írtál:-))
Üdvi:Selanne
Marietta!
Imádom a kocsonyát de csak a levét. Jó kisötlet volt irnod róla. tetszett!
Barátsággal Panka!
Na tessék, Te csak a levét:-))
Puszillak, és köszi hogy időztél nálam:
Szeretettel.Marietta
kedves Marietta!
Ami még nekem a kocsonnyárol az emlékezemben van az, hogy hideg és remeg. De nagyon sürün az életemben én vagyok a kocsonnya, mert én, ha nem is vagyok hideg de sürün remegek a hidegtöl.
Ugyanis rendszeressen kiráz a hideg, van amikor egy hónapban többször is, de mióta megteszem az előzetes felkészűlést hozzá, azóta ritkábban. De az este is, itt ültem a gép elött, minden rendben, és amikor felálltam, hogy kimenjek egy pohár vizért, a nappali közepén elfogott. és olyankor, úgy kel mozognom, mint a lassú film. Nem szabad sietnem, hanem csak mondom magamnak: Nem Antal te nem fázol, csak nyugodtan, és ha igy elérem az ágyat akkor rendben van, ha nem, akkor utánna egy másfél óráig amannyi takarok van az mind rajam, de nem ér semmit. A modern orvos tudomány pdig csak vonogassa a vállát és mindja: Magának evvel Mucsiúr élni kell. Még jó, hogy nem meghalni.
Jó volt ate kocsonnyád, nem fáztam tőle.
üdv Tóni
Drága Toni!
HA az én kocsonyámtól nem fázol , küldöm sok szeretettel, mert akkoregy kis meleget tudok átadni Neked.Nem remegve, szikla szilárdan.:-))
Szeretettel.Marietta
Ui:A fotód igazán jó:-))
Aranyos a versed Marietta, s béka nélkül nekem kedvencem a kocsonya. Ezen a télen már háromszor főztem, s családommal együtt nagyon élvzzük.
Arra sosem gondoltam, hogy a kocsonyából hogyan lesz vers. S most már tudom.
Úgy, hogy ahogyan Te versbe öntöd!
Szeretettel: Kata
Jó étváyat Kata a kocsonyához! Megfőzöm, elkészítem én is,remeg meg minden amit tennie kell, csak én nem eszem.A családom imádja!
Szeretettel.Marietta
…konc…konc, de már azt is ellopták:-D
-holnap, ha a Jó Isten megsegít kocsonyát eszünk:-),
összefutott szájamban a nyál…úgy jártam, mint Pavlov kutyája:-)))
Kedves Marietta, "Csak úgy:-))" -tetszik versed.
Szeretettel
Emese
Beleremegek a gondolatba, mennyien szeretitek a kocsonyát! Még kapható leszek rá:-))
Köszi Emese!
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Az én olvasatomban a versed nem a kocsonyáról szól, ez csak egy hasonlat benne. A remegős hangulat, a képlékeny világ ábrázolására szolgált… Aztán a hozzászólásokban önálló éltre kelt és eluralta a versedet. 🙂
"Lecsúszott…"
Judit
Szia Judit !
Jól látod. Ami azt illeti nem bánom hogy önálló életre kelt .Mindenesetre, van remegés,átlátszó is minden, a polcok a húsoktól roskadnak,mégis van ahol ez nem vigasz.Le is nyelünk sok mindent, nem akad a torkunkra.Viszont amikor eszünk el tud felejtődni a keserűség.Szóval írtam csak úgy:-))
Szeretettel.Marietta
szia!
Érdekes gondolat ez a "kocsonya"-kép. Versben még nem találkozatam vele, ám tányárban már igen…:)
üdv
leslie
Szia!
Ha szereted a kocsonyát , próbáld megemészteni a versemet:-)
Üdvi:Selanne
Kedves Marietta:)
Bevallom hősiesen, többször kellett átolvasnom, mit is szeretnél a világ tudomására hozni.
abban biztos voltam hogy ez ahogy Judit is írta, csak verskép, egy hasonlat,
És még párszor el kell olvasnom hogy megértsem mire gondoltál. Lehet velem van a baj, vagy csak nehezen értek meg dolgokat.
De azért birkózom vele.
Összességében tetszik, csak meg is szeretném érteni, Lehet ha nem leszek ennyire fáradt akkor menni fog.
Odáig értem hogy a fájdalom, és a világ közötti kapcsolat.. na még elolvasom 1 párszor…
Szeretettel ölellek
Anikó
Kedves Marietta!
Érzékletes verset írtál, de valami párhuzamos mondanivaló is ott reszket a sorok között. Ha más nem, hát a kocsonya húsa. 🙂
Gratulálok!
Alberth
Szia!
A pincéből felhozzák a kocsonyát tányérban.A kisfiú csak nézi, nézi, nem nyúl hozzá.Majd rázendít.
Cödén béééta van a téémba, femátééé, lemátééé, talémába tapattodé,cödén béta.
Mindenki csak les, nem tudják mit is mond.Mire nagy nehezen megfejtik.Egy béka beleragadt , és a következő.
Szegény béka van a kínban.Femászik,lemászik karémába kapaszkodik , szegény béka.
Megtörtént .:-)
Üdv Selanne
Szia Anikó!
Semmi baj ha az értelme nem tisztult le. Nem remekmű, csak írtam, egy gondolatot így.
Örülök, hogy olvastál:-)
Szeretettel:Marietta
Nagyon tetszett!
A sorok közt éreztem az ´utalást´!
Ez különösen az utolsó sorban jött
legjobban kifejezésre!
Gratulálok!
Üdv:Jegmadar
Kedves Jégadár, köszönöm szépen.
Üdv:Selanne
csak úgy:))))
Köszi:-)))
Kedves Selanne!
Nagyon eredeti ez a kocsonya-kép, a maga képlékenységével képzettársítások sokaságára ad alkalmat.
Gratulálok.
SzJ
Köszönöm szépen!
Üdvözlettel:Selanne
Kedves Marietta!
Nekem a kocsonyán kívül más mondani valót is rejt a vers.
Szeretettel:Ági
Köszi Ági!
Igen, jól látod!
Szeretettel:Marietta