Balsors
Fenyegető sziklán
tépett, üres kimonó
lobog a szélben.
Egyedül
Magas hegycsúcson
magányos esőfelhő
ontja könnyeit.
Szégyen
Sötétlő halmon
magasztos lepel az éj,
elfedi arcom.
Szélzúgás
Meredély szélén
suttogva szólít a szél,
arra kér: ugorj!
Feledés
Hófödte dombon
nyomasztó, fehér lepel
rejti múltadat.
Morajlás
Mit hallasz éjjel?
Morajlanak a hegyek,
kövek sóhaja.
Szemek
Jeges, hegyi út,
sziklák szemei lesnek.
Vigyázz, el ne csússz!
2 hozzászólás
Nagyon jó a haiku-csokrod. Jók, és találók a gondolataid.
Gratulálok és a legjobb ponttal honorálom!
Üdvözlettel: Kata
Köszönöm, kedves Kata!
Életem első haikujai 🙂 Nagyon boldog vagyok, hogy jóknak találtad őket, köszönöm szépen a pontokat!