Nekem nyílnak kertedben a rózsák.
A kardvirág nekem integet.
Értem szökken magasba a fenyő
A borostyán nekem kúszik a diófán
A dézsában a muskátli rám nevet
A pázsit is nekem zöldül
A madárfütty, már nekünk zenél.
Nekünk kel fel a Nap
S jön el az alkonyat
A csillagok is nekünk világítanak.
Az éj, a csókok bennünket
Összetartanak
2 hozzászólás
Kedves Amatőr!
Szép lett a versed, olyan , mint egy virágoskert!:)
Gratulálok! Lyza
Ó… a vers szép! A nick ismerősnek tűnik! 🙂