Ha festő volnék pingálnék rémült rózsát
Szemérmes darazsat, haldokló szamócát.
Kóbor felhők között pelyhező csöndet
Elhasaló napfényt szempilláim felett.
Ha költő volnék írnék hasonlatot …
Erdei mézről, szaladó holdfényről
Barkákról fagyban, s rézbőrű alkonyról
Hűvös ujjú őszről, fodros gyenge szélről.
Mikor leszáll az est az alkonyi égen
S felsír egy pipacs a tarka réten
Lustán hősködő árvácska kacag
Ha nem vers mi ez sorszedte kacat?
Ráhasal a hold ablakom arcára
Fehér papíromra nem volt' palettámra
Mint pattanó tenger tükre az ihlet végtelen
Az írás a létem vagy elhulló végzetem.
Festő nem vagyok ecsetem nincsen
Írok a világnak ez lett kósza kincsem.
Pillangó gondolat s kóborló hajnalok
Tollat markol kezem így kér bocsánatot.
Olvasd soraim s képzeld el a képet
Ecsetvonás nélküli tarka mindenséget
Pasztelos délutánt árnyat adó alkonyt
Festményt -e versben mit kezem alkotott.
16 hozzászólás
Ha költő volnál…?
De hisz az vagy… a bizonyíték itt van, egy kicsit feljebb 
Kifejezetten tetszik nekem az, hogy a rímeidnél (ha nem is szigorúan szabályszerű) a legtöbb esetben nem kizárólag az utolsó szótag rímel, és ez igazán széppé teszi a verset… ha egy költő például ragrímet használ (ami egy létező rímforma; nekem is van
), akkor így még az is szép tud ám lenni 
Szeretettel: barackvirág
(Ui.: utolsó sorra néznék rá egy kicsit még
)
Amikor felbukkansz itt nálam, az nagy öröm számomra .Köszönöm a kedves bíztató szavaidat Mónika.Ránéztem én az utolsó sorra, de amilyen balga vagyok nem tudom mit nézzek:-))
Puszi és ölelés:Marietta
Kicsit törik a ritmus az utolsó sorban
Azt gondolom, hogy azt az utolsó versszakot én teljes egészében elhagynám, mert az az előtti szép zárás lenne. Az utolsó versszak első három sorát pedig felhasználnám egy másik versben… az ugyanolyan varázslatos lehetne, mint ez az írásod
Szeretettel ölellek: barackvirág
Puszillak:-))
Szia Marietta!
Szeretettel köszöntelek újra itthon!
Jó volt olvasni versedet.Nem a káröröm szól belőlem, csak megnyugtat kicsit, hogy ez a " ha…" sokunkban ott feszeng. Az utolsó sor nekem jobban tetszene jelen időben.Talán így: amit kezem alkot.Természetes a Te varsed, a Te döntésed. Így is nagyon szép.
Gratulálok!
Szeretettel üdv:Vali
Szia Valikám!
Annál nagyobb öröm számomra kevés,hogy itt látlak nálam , és megtisztelsz versem olvasásval.Igen valóban átolvasva a jelen idő tenné igazabbnak.Megszívlelem mindenképpen alszom rá egyet és módosíthatom is.:-))
Szeretettel üdvözöllek.Marietta
Kedves Marietta!
Én nem tudok tanácsot adni. Ezt most azért írom, mert nem voltam hű magamhoz. Én mindig elolvasom a verset, leírom amit érzek, vagy éreztem a versnél, és elküldöm. Csak akkor amikor már elküldtem, akkor olvasom el, mit írtak a többiek. Most elöször elolvastam, és most nem tudom mit írjak. Csak annyit nekem tetszik a gondolatmenet, és annak a leírása, azt hogy mit, hogy és miért, azt meghagyom másnak, akik jobban értenek a versíráshoz.
üdv Tóni
Köszönöm Toni ! Én hiszem a segítő szándék segítsége felém attól aki nem csupán a tartarmat nézi.Értékeli.Ez a fejlődés útja.A mondanivaló rendben a verstani szabályok amelyeket tanulnom kell.Én úgy mint Te a mondani valóját nézem egy-egy alkotásban.Miért is? Ezt tudjuk mi nagyon is.Annak igazán örülök, hogy elnyerte tetszésedet az amiről írtam:-))Köszönöm , hogy nálam jártál.
Szeretettel:Maretta
"Festő nem vagyok ecsetem nincsen
Írok a világnak ez lett kósza kincsem"
Irjad kedves Marietta, mi meg olvassuk.
Szép vers.
Szeretettel
Emese
Köszönöm szépen Emese!
Szeretettel:Marietta
Nagyon szép Marietta!
Költői képeid és hasonlataid nagyszerűek!
Valóban felesleges szerintem is az utolsó sor,
mert gyönyörű az előtte lévő!:)
Lyza
Ide ia egy köszi-möszi:-))
Marietta
"Olvasd soraim s képzeld el a képet" – Elképzeltem, nagyon szép!
Szeretettel: Hópihe!
Köszönöm szépen Hópihe!
Szeretettel:Selanne
" Tollat markol kezem így kér bocsánatot."
Ez annyira gyönyörű gondolat!!!!
Olyan, mint az egész versed.
Köszönöm, hogy olvashattalak.
Meghatódtam! Köszönöm!
Tisztelettel:Selanne