Neki kellhet ülnöm,
időnként zárkóznom.
ha lobban az írhatnék
senki ne zavarjon!
örökválóm költöm,
gépemnek diktálok.
állati!
hagyjatok,
ilyenkor nem vagyok sem ember,
se isteni, sem állat!
egyszerre átlátok…
– jövendőket, múltat…
szintézis extázis…
kábultan körmölök,
s a holnapi körmösök
– előre – nem fájnak!
halálnak nyelv öltve
fejest ugrálok a
lélekszabadságba,
de ezért semmi kín nem drága!
kiköltött levelek…
volt, mit közzétettem
és sokak, mit kézközön vesztettem.
„úr ír.”
írok, írók!
írókezű irokéz’,
kötetlen-hibátlan szabad-’míves ésszel:
leigázhatatlanul(traviolet)…
nem ismerek be egyetlen
fél nyu’lfark helyesírás hibát!
enyém – míg még alkothatok – ez az agyonhallgatott,
meghazudtolt,
lekicsinyelt-kitagadott,
el nem ismert,
félemlíttetett,
halomra legyilkolt,
holttá nyilvánított
KÖLTŐISZABADSÁG!
10 hozzászólás
Jó a szabadság, s mennyi a forma, hol önmagad írod:
börtöne lettem a szónak, mégsem kínos a rabság.
Ha te elmész költői szabadságra, ugye mi addig kipihenhetjük a költői szabadságod fáradalmait? Tamás
Szia Tom!
No de mi lesz, ha egyszer úgy istenigazából visszajövök a szabiról? :-)))
"Neki kellhet ülnöm" – kellhet szót nem értem benne, valahogy nem illik ide.
"örökválóm költöm," – nem ismerem ezt a kifejezést sem.
"nyu'lfark" – ez pedig nyúlfark lehet?
Kicsit amolyan odavetett szavakból – félmondatokból áll a versed.
Én nem így képzelem, túzottnak érzem az általad körülírt költői szabadságot.
Persze, lehet, nincs igazam, mindenki másként láthatja.
Az is lehet, hogy versednek nem az egyebekben volna a helye!
De nem akartalak megbántani.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Szeretettel üdvözöllek itt, nálam! Egy kicsit számítottam is rád, ugye nem haragszol érte.(?) Érezd jól magad!
Szeretettel, ultraviolet
Szia UV!
Képes voltam emiatt a vers miatt újra belépni! 🙂 Gondolhatod, hogy megérte!
Ezt jól megmondtad! 😀
Gratulálok, csak így tovább! Ez tényleg "leigázhatatlanul(traviolet)"!!! 😀
Maradj ilyen, így! :DDD
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin! Tudod, igyekszem tartani az állásaimat. Néha két lábon, néha foggal-körömmel, máskor meg csak a képzelt szárnyaimmal. Ez a vers a "repkedős" perceimről szól.
Maradok így, köszi.
Helyes!!! :DDD
Szia, Viola!
Amennyire emlékszem Ikarosnak is voltak szárnypróbálgatásai. Aztán kiderült, hogy vaj volt a fején, vagy valami ilyesmi. Tamás
Szia Tom!
Az még a farmotoros korszakban volt. Azóta rengeteget hűlt már a Nap is.