A bájital olyan édes,
Főleg, ha én keverem,
Egy kis cián bele és már tökéletes!
Egy hajszálad kitépem,
Majd a lábasomba teszem
Amiben a bájitalt keverem.
Következő lépésem:
Egy kis egot rakok bele,
Amitől nagyobbat esel…
Egy kis vörösbor bele,
Hogy a romantika meglegyen
És egy kis gyertya szívecske.
Végezetül egy kis cián, mert
Ne hogy már ˝happy end-del˝
Végződjön a mese!
A bájital olyan édes,
Főleg, ha én keverem,
Egy kis cián bele és már tökéletes!
12 hozzászólás
Kedves Eddie!
Finom ez a bájital.Eddie recept: egy csipetnyi irónia,nagyadag humor,nagy adag Ego,az egészet vegyitsük egy jó adag tehetséggel és már kész is. A mérgezéstől nem félek. Egészségünkre!
Kiváló vers, nagyon tetszett!
Üdv.: B.Margó
Köszönöm!
Nos, valóban így néz ki a receptem… ki hitte volna.. 😀
Örülök, hogy tetszett!
UI: ez van, szprájt^^
Kedves Eddi!
Jó ötleteid vannak. Csak nem túloztad el a cián-adagokat? Háromszor is ciánt bele?
Édekes a versed, s jól sikerült!
Szeretettel: Kata
Szia Kata!
Nos, biztosra akartam menni… 🙂 Inkább legyen több, mint kevesebb. Nincs igazam?:)
üdv: Eddie
Mint "Szép Boszorka",csak rád mosolyog,s már iszod a bájitalt.
Igen-igen már iszod és észre sem veszed, hogy megállt a szíved! :))))
Ez már saját műfaj: eddie-műfaj. :DD
Jó lett! Én nem hiszem el a megjegyzésed! Kiazkiaz? 😀
Saját műfaj? O_o Nem hinném, ahhoz még sokat letegyek az asztalra. Örülök, hogy tetszett. Tudod, lenne pár jelentkező erre a ciános történetre, de nem teszem meg.
Szia Eddie.
Nyilván nem.:)Egy vers nem csak az amit megtenne az ember,hanem az is amit az elme csak kitalál.Nagyszerű vers.Üdv.Nikolett
Szia!
Igen, nem szerettem volna megmérgezni senkit. De így sikerült. 🙂
üdv: Eddie
Akár Lucrezia Borgia-áról, a méregkeverőről is szólhatna a vers.
Nekem tetszik ez a boszorkányosság.
Üdvözöllek:SzJ
:DDDDD
Köszönöm a bókot!:)
üdv: Eddie