Ha álmodom,
Arcodat látom,
Ragyogó mosolyod,
Amit emberi ész fel nem fog.
Ajkaim csókolod,
Két kezem fogod,
A fülembe súgod:
„Szeretlek, többé nem titkolom!”
Édes csók és bók
Sok kimondott szó,
Vallomásod jókor,
Amitől a lelkünk egybe forr.
Egy vallomás,
Amitől a hideg kiráz.
Nem tudok… nem gondolni rád!
Ez számomra a végső állomás.
8 hozzászólás
Szia!
Egészen szokatlan, hogy nem viccelted el. 🙂 Jó lett, grat!
Üdv.: Hópihe
szia rég nem látott Kiflicsücsköm:)
Ugye..pedig gondoltam erre, hogy elviccelem…de nem tettem. 🙂
üdv: eddie
Szép vers,üdv:Székelyke.
Köszönöm. 🙂
Kedves Eddie!
Valóban kicsit más, mint a korábbi "bliccelések". Komolyabb, de látom, hogy most sem sikerült a formát tartanod… azok a kiugró negyedik sorok… egy kicsit megtörik a belső ritmust (meg hát a rímek). Viszont a vége szép… teljesen másra számítottam (azt hittem, ez is egy film-adaptáció lesz :D).
Egy-két észrevétel: 3. vsz. 4. sor: "egybeforr" helyesen … meg zavart ott az a "vallomásod jókor"… mintha lemaradt volna onnan valami… kicsit kettészeli a mondanivalót.
De jó úton haladsz.
medve
Szia Medve úr!
Igen, most nem vicceltem el, mint a többit. Köszi az észrevételt! Igyekszem valami ritmust vinni az "életbe" illetve a verseimbe. Több kevesebb sikerrel, de lesz egyszer ritmus. 🙂
Nem lett film adaptáció. Most van egy "múzsám". Bár ő nem szereti az irodalmat, főleg a verseket, de legalább nem olyan, mint az előző… nem ver át stb. Ami még fontosabb NEM SZŐKE a haja, nem világít az egoja^^
Eddie:)
Szia!
Köszönöm, hogy olvashattam ezt a versed. Nagyon megható és mély érzelmekkel teli. Nagyon tetszik.
"a "vallomásod jókor"… mintha lemaradt volna onnan valami…" – Ez nekem is furcsa. 🙂
Üdv
JC
Szia!
Örülök, hogy tetszett!:)