Fekszem az ágyon
Szemem bezárom
Szivem kitárom
Neved a számon
Álmom vár
Lágy fénysugáron
Lehull az álom
Utamat járom
Lelkem kinálom
Vágyom rád
Kezem kezedben
Így ültünk ketten
Szemed kerestem
Ajkad szerettem
Álmom száll
Emléked szépül
Szivembe épül
Fájdalom készül
Lelkem is szédül
Várok rád
Hiába vártam
Hittel és bátran
Hiányod lágyan
Feszíti vágyam
Számolj rám
2 hozzászólás
Tudod ez a vers olyan, mint az imamalom, a szerelem templomában, Mindig ugyanaz, mindig visszatérő vágy Annyira gyönyörű és megható, hogy könnyes lett a szemem. Igaz, hogy az utolsó sorát nem értem, “Számolj rám”, tényleg nem értem, lehet hogy valami sajátos szóláshoz kapcsolódik ?
vagy talán, hogy számíts rám? Vagyis bármikor jössz én várlak és vágylak? Azt hiszem valahogy így értendő.
szeretettel fefo
Igen így értettem, de benne van az is, hogy esetleg véglegesen “rám számol”