Bolyongó ember!
Most újra lázadsz,
és alámerülsz
balga hitekben.
Messze sodor még
kevéske vágyad.
Hová húzódsz majd
a fagyos hidegben?
Valóság ölén
emészted álmod,
üllő szíveden
versed kalapálod.
Léted a város
magányleplében,
lelked megriad,
valamit tenni még,
kiáradni az
üres terekre,
egy hosszú útnak
még nekieredve,
felfedni léted
csodás lényegét,
együtt vándorolni
a déli széllel,
látni a jót
az igazak hitével,
követni a szabadság
széles kék egét.
2 hozzászólás
Én is véletlenül találtam meg a versed.
Nagyon tetszett, ezért kíváncsiságból többet is elolvastam, az van, amit vártam.
Jók és tömören sokatmondók.
Üdv:
I
Jó vers, tetszett-