Tudod Szusi, vannak dolgok amiket nem érteni, csak érezni kell. Ez is egy ilyen dolog, úgy hiszem. Szeretni akkor is ha nem szeretnek… persze fáj, ha nem viszonozzák… nagyon tud fájni… és mégis tudunk szeretni, s talán ha úgy szeretünk a másik is megszeret. Persze nem ilyen egyszerű de mégis.
Na nem okoskodom tovább.
Barátsággal Panka!
panka, nem hiszem, hogy attól bárki megszeret, mert én szeretem. Ezt abból gondolom, hogy én sem szeretek senkit csak azért, mert ő, esetleg szeret engem. Sőt! Inkább terhemre van és akkor ez fordítva is így lehet. Az érzés okát szeretném megérteni, hisz teljesen logikátlan.
Mondják Selanne, hogy mindennek oka van, csak nem mindig tudjuk, hogy micsoda.
Én meg, szeretem tudni, hogy mi, miért történik. Persze nem mindig jön össze.
Örülök, hogy itt jártál.
Szia szusi!
Jó kérdés, bennem is elültetted a kétségeket. 🙂 Rájöttem, hogy azokat szeretem feltétel nélkül, akiktől nem kapom ugyanezt. Hogy miért? Talán azért, hogy megtanuljanak ők is szeretni. 🙂
Örülök ennek a gondolatébresztőnek, felrázós!
Apró megjegyzés: a vesszőket valahogy másként kellene pöttyinteni szerintem.
Szeretettel: Kankalin
Kankalin, feltételezem, hogy a gyerekekre gondolsz. Ez is nagyon érdekes. Jómagam úgy voltam vele, hogy sokáig azt gondoltam, hogy mindenki úgy szeret, mint édesanyám,csak azért, mert vagyok. Aztán szép lassan kiderült, hogy egyáltalán nem így van. Mindenki más feltételeket állít.Ki kell érdemelnem a dolgot. Meg kell felelnem. Sokáig volt ilyen megfelelési kényszerem is, mert azt szerettem volna, ha mindenki szeret. Aztán rájöttem, hogy az sosem fog bekövetkezni. Ez a szeretet dolog nagyon bonyolult. Ma már nem törekszem, csak vagyok amilyen vagyok, aztán aki szeret szeret, aki meg nem az nem.
Vesszőügyben mit javasolsz?
:))) Nem jól gondoltad. Általánosan értettem a megjegyzést. Egyébként fantasztikus azon "dolgozni", hogy mindenki szeressen. Egyszer bekövetkezik, ha őszintén úgy szeretnénk. 🙂
A "szeretet-dolog" valóban bonyolult, de egyáltalán nem reménytelen. 🙂
Vessző-ügyben a következő a meglátásom: az első és a második sor végére kellene, máshova nem. Nekem így kerek. 🙂
Kankalin, kívánom mindenkinek, aki arra törekszik, hogy mindenki szeresse, hogy ezt elérje. Nekem elég, hogy azok szeressenek akiknek a szeretete fontos a számomra és az sem sikerül mindig maradéktalanul. Nem biztos, hogy minden esetben bennem van a hiba, hisz a szeretéshez minimum ketten kellenek.
A vessző dolgot megnéztem, és neked tökéletesen igazad van. Tényleg jobb úgy, és "értelmesebb" is. Köszönöm szépen és javítani fogom.
szusi, mindenki szeretete fontos, aki nem ezt mondja, füllent, mert erőt adó cseppecskék ezek. 🙂
Szeretetből semmi nem elég! Az a jó, ha többet kapunk, mint adunk! 🙂 Lehet benne fürdőzni. 🙂
Örülök, hogy vesszőkben egyetértünk! 🙂
Szépséges következő évet (éveket) kívánok neked! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kankalin, nem mindannyian gondolkodunk egyformán egyetlen dologról sem. Ilyen a szeretet kérdése is. Biztos sokan vannak akiknek fontos, hogy mindenki szeresse őket és biztos vannak néhányan akiknek nem. Ugyan miért "füllentenék" egy ilyen dologban? /Ez költői kérdés volt./
Újévi jókívánságom neked: szeressen mindenki úgy, ahogy te szeretnéd.
/Belinkelten anno egy karácsonyi dalt a zenei rovatba, erről szól./
Laura,nagyon sokszor van úgy, hogy nyilvánvalóan nem szereti az egyik ember a másikat, pl.naponta laposra veri. Az asszonyka meg mégis szipogva azt nyilatkozza, hogy: szeretem.
Na, ezt nem értem ÉN.
A haikukat mindig egyes szám első személyben írom, ami nem azt jelenti természetesen, hogy mindegyik rólam szól, csak így egyszerűbb is, meg tán személyesebb is.
Sosem gondolkodtam azon mi a jobb, adni-e vagy kapni. Ez a kérdés szerintem bonyolultabb, mint ahogy azt a közmondás megfogalmazza.
Ja, és köszi, hogy "csak úgy" idelapozgatsz……..
Hümm, hát ebben egyetértek. Vagyis nem értek. Szóval EZT nem értem én se, mert ezt nem lehet igazán. De én nem ebbe az irányba indultam el a vers olvastán. Nekem inkább az egyeteme szeretet meg a spiritualitás jutott eszembe, mint a családon belüli erőszak…
Daniella, néha nagyon furák az emberi viszonyok. Ha megkérdeznénk vajon miért is "szereti" azt aki megveri, nem nagyon tudna rá mit válaszolni.
Örülök, hogy felém jártál….
Amikor először hallottam a jógán a tárgy nélküli szeretetről, az nekem is megütötte a fülemet. Igazából, most már érteni vélem, de érezni még nem éreztem.
Le is írtam haiku formában /mert hogyan máshogy?/:
Van-e tárgytalan
szeretet? Vajon mikor
tapasztalom meg?
20 hozzászólás
Érdekes, de sok ilyet tudok.
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Én is Fél-X, én is, csak nem értem. Szerintem mindenki volt már így, vagy legtöbbünk.
Köszönöm, hogy erre jártál.
Tudod Szusi, vannak dolgok amiket nem érteni, csak érezni kell. Ez is egy ilyen dolog, úgy hiszem. Szeretni akkor is ha nem szeretnek… persze fáj, ha nem viszonozzák… nagyon tud fájni… és mégis tudunk szeretni, s talán ha úgy szeretünk a másik is megszeret. Persze nem ilyen egyszerű de mégis.
Na nem okoskodom tovább.
Barátsággal Panka!
panka, nem hiszem, hogy attól bárki megszeret, mert én szeretem. Ezt abból gondolom, hogy én sem szeretek senkit csak azért, mert ő, esetleg szeret engem. Sőt! Inkább terhemre van és akkor ez fordítva is így lehet. Az érzés okát szeretném megérteni, hisz teljesen logikátlan.
A szeretet egy érzés, olyan bizony, amiben nincs logika, és sokszor nem az ész-értelmen alapul. De ez így is van rendjén. Szerintem.
Nem is biztos , hogy muszäly érteni mindent.
Szeretettel:Selanne
Mondják Selanne, hogy mindennek oka van, csak nem mindig tudjuk, hogy micsoda.
Én meg, szeretem tudni, hogy mi, miért történik. Persze nem mindig jön össze.
Örülök, hogy itt jártál.
Szia szusi!
Jó kérdés, bennem is elültetted a kétségeket. 🙂 Rájöttem, hogy azokat szeretem feltétel nélkül, akiktől nem kapom ugyanezt. Hogy miért? Talán azért, hogy megtanuljanak ők is szeretni. 🙂
Örülök ennek a gondolatébresztőnek, felrázós!
Apró megjegyzés: a vesszőket valahogy másként kellene pöttyinteni szerintem.
Szeretettel: Kankalin
Kankalin, feltételezem, hogy a gyerekekre gondolsz. Ez is nagyon érdekes. Jómagam úgy voltam vele, hogy sokáig azt gondoltam, hogy mindenki úgy szeret, mint édesanyám,csak azért, mert vagyok. Aztán szép lassan kiderült, hogy egyáltalán nem így van. Mindenki más feltételeket állít.Ki kell érdemelnem a dolgot. Meg kell felelnem. Sokáig volt ilyen megfelelési kényszerem is, mert azt szerettem volna, ha mindenki szeret. Aztán rájöttem, hogy az sosem fog bekövetkezni. Ez a szeretet dolog nagyon bonyolult. Ma már nem törekszem, csak vagyok amilyen vagyok, aztán aki szeret szeret, aki meg nem az nem.
Vesszőügyben mit javasolsz?
:))) Nem jól gondoltad. Általánosan értettem a megjegyzést. Egyébként fantasztikus azon "dolgozni", hogy mindenki szeressen. Egyszer bekövetkezik, ha őszintén úgy szeretnénk. 🙂
A "szeretet-dolog" valóban bonyolult, de egyáltalán nem reménytelen. 🙂
Vessző-ügyben a következő a meglátásom: az első és a második sor végére kellene, máshova nem. Nekem így kerek. 🙂
Kankalin, kívánom mindenkinek, aki arra törekszik, hogy mindenki szeresse, hogy ezt elérje. Nekem elég, hogy azok szeressenek akiknek a szeretete fontos a számomra és az sem sikerül mindig maradéktalanul. Nem biztos, hogy minden esetben bennem van a hiba, hisz a szeretéshez minimum ketten kellenek.
A vessző dolgot megnéztem, és neked tökéletesen igazad van. Tényleg jobb úgy, és "értelmesebb" is. Köszönöm szépen és javítani fogom.
szusi, mindenki szeretete fontos, aki nem ezt mondja, füllent, mert erőt adó cseppecskék ezek. 🙂
Szeretetből semmi nem elég! Az a jó, ha többet kapunk, mint adunk! 🙂 Lehet benne fürdőzni. 🙂
Örülök, hogy vesszőkben egyetértünk! 🙂
Szépséges következő évet (éveket) kívánok neked! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kankalin, nem mindannyian gondolkodunk egyformán egyetlen dologról sem. Ilyen a szeretet kérdése is. Biztos sokan vannak akiknek fontos, hogy mindenki szeresse őket és biztos vannak néhányan akiknek nem. Ugyan miért "füllentenék" egy ilyen dologban? /Ez költői kérdés volt./
Újévi jókívánságom neked: szeressen mindenki úgy, ahogy te szeretnéd.
/Belinkelten anno egy karácsonyi dalt a zenei rovatba, erről szól./
/ Csak úgy idelapozgattam:) /
Pedig egyszerű.
Lásd a közmondásban: jobb
adni, mint kapni.
🙂
🙂
Laura,nagyon sokszor van úgy, hogy nyilvánvalóan nem szereti az egyik ember a másikat, pl.naponta laposra veri. Az asszonyka meg mégis szipogva azt nyilatkozza, hogy: szeretem.
Na, ezt nem értem ÉN.
A haikukat mindig egyes szám első személyben írom, ami nem azt jelenti természetesen, hogy mindegyik rólam szól, csak így egyszerűbb is, meg tán személyesebb is.
Sosem gondolkodtam azon mi a jobb, adni-e vagy kapni. Ez a kérdés szerintem bonyolultabb, mint ahogy azt a közmondás megfogalmazza.
Ja, és köszi, hogy "csak úgy" idelapozgatsz……..
Szia!
Van egy olyan dal, hogy: Ha megversz is imádlak én
Egyébként én sem értem.
Tetszett a haikud!
Hümm, hát ebben egyetértek. Vagyis nem értek. Szóval EZT nem értem én se, mert ezt nem lehet igazán. De én nem ebbe az irányba indultam el a vers olvastán. Nekem inkább az egyeteme szeretet meg a spiritualitás jutott eszembe, mint a családon belüli erőszak…
Azt persze hozzátenném, hogy ez nem arra vonatkozik, aki téged közben utál, gyűlöl és lépten-nyomon keresztbetesz…
Daniella, néha nagyon furák az emberi viszonyok. Ha megkérdeznénk vajon miért is "szereti" azt aki megveri, nem nagyon tudna rá mit válaszolni.
Örülök, hogy felém jártál….
Amikor először hallottam a jógán a tárgy nélküli szeretetről, az nekem is megütötte a fülemet. Igazából, most már érteni vélem, de érezni még nem éreztem.
Le is írtam haiku formában /mert hogyan máshogy?/:
Van-e tárgytalan
szeretet? Vajon mikor
tapasztalom meg?
A dolog meglehetősen érdekes.