Nem tudom hogy mondjam Szeretlek,
Nem tudom mi ér annyit mint Te nekem…
Nem tudom valóság vagy ébren álmodom,
Nem tudom, nem tudom…
Képzelgés…. ajkad érzem ajkamon….
Bódító illatod bénítja tudatom…
Csillogó szemekkel szemembe nézel,
Elárul mindent, mindent mit érzel…
Hiányzol…. egyedül ébredem…
Álmos hajnali órák, nem vagy itt velem…
Bőröd bársonya simít arcomon…
Nem tudom valóság vagy ébren álmodom…
3 hozzászólás
Szia!
Nagyon tetszik. “Csillogó szemekkel szemembe nézel,
Elárul mindent, mindent mit érzel…” Ez a kedvenc részem. Gratula
Köszönöm a kedves szavakat… igyekszem feltenni még sok-sok hasonlókat 🙂
Gratulálok! Nagyon jó vers, annyir kifejezi érzéseid komolyságát, őszinteségét és mélységét! Egyszerűen: szép!