A világ legjobb dolga, mikor a monitorral flörtölsz. Leülsz a kényelmes fotelba, egy jókora adag spagettivel, vagy a diétás pizzával, ami kevésbé hagy akkora bűntudatot maga után. Megnyomsz pár gombocskát, és már építed is a kapcsolatokat. Olyan egyszerű. Küldesz egy xD-t fapofával. Tömöd magadba a megmaradt morzsákat, miközben azt hazudod a felhevült pasidnak, hogy szexi fehérneműbe fekszel az ágyon. Pár kilót letagadsz az aktuálisból, talán egy képzeletbeli külsőt is elhitetsz vele. Ha meg egy izmos focistával kattintottatok egymásra, úgy érzed megnyerted a főnyereményt. Másnap orrodat fennhordva, villogsz az új befutóddal. Az előző éjszakait Facebook-on megosztod a világgal. A távolabbi ismerősökkel, akik már alig tudnak rólad valamit, kivéve, mennyire be voltál baszva a múltkor. A rokonokkal, akik rádöbbennek, hogy a sürgős dolog, valójában a vásárlás volt. A szülőkkel, akik már tudják, hogy barátnőd helyett, egészen máshol jártál. A tanárokkal, akik a róluk írtak miatt dühöngnek. Nem érthetik, milyen menő lett, minden percben frissíteni az állapotot. Feltölteni, olyan képeket, ami talán még egy sztriptíz bárban is felháborító. De mondhatni a lájk-versenyért bármit. Kicicomázod magad, csücsörítesz, pózolsz, végül az egész remekművet kiretusálod. Idézeteket, félreérthető, akár jelentéktelen mondatokat raksz ki az üzenő faladra, aminek a lényegét vélhetően a több száz ismerősöd közül, csak egy bizalmasod érti. Ha még ő sem, nyugodtan törölheted. Kattintgatsz már-már függőségig. Úgy nézel meg mindent újra és újra, mint mikor percenként jársz ki a spájzba, és nyitod, csukod a hűtő ajtaját. Az egyhetes kekszed bedobod a szádba, de valójában semmi új nincsen. De reménykedsz, hátha valaki az elmúlt percben közzé tett egy hamburgert…
Megy ez így. Oda vissza, balról jobbra, föntről lefele. Egy egész álló napig. Hónapokig. Évekig. Életed végéig!(?)
Végül is minek kimenni focizni, ha online síelhetsz, és ralizhatsz. Minek költenél egy forrócsokira, hogy beülj a haverokkal valahova dumálni, mikor mindezt ingyen megteheted otthon. A webcam előtt is nyugodtan kiöntheted a lelkedet, és sírhatsz. Csak egy kicsit kényelmetlen a monitort ölelgetni…
Így kell leélni a fiatalságot, csupa mókával, izgalommal, és igaz barátokkal. Csak nehogy nyugdíjas korodba jöjj rá, hogy másra vágysz. Majd ha az osztálytalálkozódra eljutsz, és kissé sopánkodva hallgatod a nagycsaládos anyák, egykori barátnők történeteit, ne felejtsd el, hogy este még mindig nyugodtan leülhetsz a gép elé. Gazdálkodni a FarmVille-be. Felszolgálni a City Restaurant-ba. Még az általad kiválasztott virtuális lánykát is öltöztetheted. Ha meg egy kis izgalomra vágysz, bekapcsolódhatsz a háromdimenziós Crysis-ba. Legyen megnyugvás, hogy a „Game over”, csak az odakinti élet végét, de szerencsére egy új izgalmas játék lehetőségét jelenti. Csak várd meg, míg az élet letöltődik. Hidd el, így nem fog sok helyet foglalni…
4 hozzászólás
:((((((((((((((((((((((
De legalább tudunk rajta változtatni =)
Amig a virtuális életedet éled, addig sem nézed az agyzsibbasztó, manipulatív tévé műsorokat. Minden rosszban van valami jó. 🙂
Az alatt is lehet gépezni… csak hogy rontsunk a helyzeten….