lilára vált, rémült pupilládat, mert a tenger
messze még – s így tán gömbölydeddé kopik a rom-
lott érzés, mire a végtelen víz átölel.
Nézz hát rám egészen, mintha először látnál,
nézz szét bennem most, még utoljára, hogyan ül
feszengve benn a dac –bár néha picit hátrál –
nézz hát rám egészen, és ne rajtam keresztül.
20 hozzászólás
Kedves Hanga!
Nagyon jó kis verset írtál…Gratulálok!
Barátsággal:Ági
Kedves Ági, köszönöm, hogy ide is benéztél 🙂
Hanga
Egy apró stilisztikai megjegyzés: nem igazán tetszenek az olyan módon kierőszakolt rímek, melyeknél egy szót vágsz kettő a szótagoknál. Kierőszakolt, megerőszakolt. Vizuálisan rím, folyamatosan olvasva viszont nem igazán.
Bocs, elírás: "kettő" helyett "ketté"-t szerettem volna írni.
Kedves Csaba! Ízlések és pofonok, ugye, a mondás is így említi 🙂 Mindenesetre köszönöm az olvasás!
Hanga
Kedves Hanga!
Szerintem a második verssztak jobb lett. Nekem az utolsó sor tetszik különösen.
A.
…és versszak 🙂 elírtam.
A
Kedves Andrea, köszönöm! Egyébként én is így érzem, de egy önző ok miatt így raktam fel 🙂
Köszönöm ittjártad!
Hanga
Hanga, a második versszak nagyon jó. Önmagában is.
(Én elhagynám az elsőt….)
Kedves szusi, köszönöm, hogy olvastad, és, mint lentebb írtam, igazad van 🙂
Hanga
Amikor tudom, hogy olvasni foglak, azt mondom magamban előtte, a Hanga a pupilla szót beleilleszti. Szereted ezt a szót alkalmazni megfigyeltem. Számomra a verseid érdekesek. Rendhagyó forma, kivitelezés. Stílus, és no Hanga.
Szeretettel:Selanne
Kedves Selanne, rátapintottál az alább említett önző ok mibenlétére 🙂 Nagyon köszönöm megtisztelő figyelmedet!
Hanga
Mint mindig, nálam most is… ez is !!!!!!!!!!!
zsike, mint mindig, nagyon köszönöm!!
Hanga
Gyönyörű vers, gratulálok!
Köszönöm kedves martoklosz, hogy nálam időztél!
Hanga
Igen, én is pontosan ugyanúgy érzek, ahogy Zsike… gyönyörű! 🙂
Az első versszak nagyon költői… szeretem többször is elolvasni, és egészen bele tudom élni magam… Ha le akarnám festeni, akkor sok szép dolog kerülhetne a képre… 🙂 Sőt! Többféleképpen is le lehetne festeni, mert sok-sok érzés van benne… 🙂
Ott van a tenger, ami igaz, hogy messze van még, mégis a végtelen ölelése a cél, és ott van egy feszengő dac… és… ha tényleg néz, akkor… talán el tudja sodorni még azt a dacot is… 🙂 mert ott van egy cél… ami talán elérhető 🙂
Szeretem ezt a "hangát" 🙂
barackvirág
Kedves barackvirág, nagyon kedves vagy, hogy ilyeneket írsz nekem 🙂 nagy boldogság, ha valaki így fel tudja fedezni egy versemet, köszönöm!
Hanga
Én úgy gondolom, szükség van az első versszakra is. Olvasva nekem olyan érzésem támadt, mintha a megszólított még nem merne nézni, csak néha, egy-egy kósza pillantást engedne meg leszegett fejjel. Így érkezünk meg szinte fokozatosan a második versszakhoz, ami felszólítja, kitépi a leszegett állapotból a vers címzettjét. Nagyon szépen ível fölfelé a düh, a "követelés". Mindent egybevetve nem lehet nem "nézni" e verset"!
grat és ölel
leslie
leslie drága, köszönöm, hogy nem csak néztél, de láttál és értettél is!
Ölellek:
Hanga