Karácsony gyertyája lobog,
táncolnak a hóasszonyok,
hóasszonyok, hóemberek,
táncol hókutya, hógyerek.
Fellegnyitó zeneszóra
hull a hó, hó hull a hóra.
Fehér kakas, fehér páva
rikolt a szent éjszakába.
Reccsen a csont, fut a róka,
csupa vér a toronyóra,
pávatoll leng mutatóján,
kinyílik csillagos bicskám.
5 hozzászólás
Érdekes megközelítése a karácsony estének.
Gondolom, hogy a címben jelzett időpontban készült a vers.
Azonban valahogy nem tudom így elépzelni az ünnepet, akkor valami zavaró körülmény késztethetett így megközelíteni azt a napot. Érdekelne.
Üdvözlettel: Kata
Kedves István,
ezt nem tudom gyermekversnek elképzelni…
Amúgy nagyon jó, éles a kontraszt, mély a keserűség. De rossz a kategória.
Kedves Irén!
Igen, valóban nem jó a kategória – esetleg nagyobb gyerekeknek szólhat a vers.
Kedves Kata!
Sajnos, rókáéknál a Szenteste sem szent, ha egy kis tyúkhús, vagy bármi más baromfi jöhet szóba. A dátum azért 1976, mert egy gyermekkori emlékemhez kötödik a vers.
Szeretettel:
István
Engem nem érdekel, hogy rossz-e a kategória, vagy, hogy nem gyermekvers, én elolvastam, és nagyon nagyon tetszik. Apa, én csillagos ötöst adok neked! 🙂
Kedves Lili!
Köszönöm a csillagos ötöst, bár nem biztos, hogy megérdemlem. Szerintem Nálad protekcióm van! Nem jó ez a vers, majd szóban elmondom, hogy mi a baj vele. A kategória a legkevesebb!