boldogságmorzsákért peron
menti párhuzamos kalandok,
hűvös szárnycsapások örvényét
félő őszvégi napsugarak,
idegenből kéken görgő
lassú "falak",
áramkörök sistergő szikráit
elnyomó italszagú szignálok,
búcsúddal együtt késő szerelvény.
Zárlatos gondolataimat szerelvén
ismét rólad pingálok.
Míg várok,
a forró bűn hideg hiányával
izzasztom a padot.
Érzéseink főbérlője rég
hajléktalanná tagadott,
ám a vágy nehéz közelsége
miatt a költözés vontatott,
de miattad nem késem le
többé a vonatot…
Én ott voltam neked.
És te itt? Voltál nekem?
Mondd Istenem,
miért van két életem?
13 hozzászólás
Kedves Berci!
Elképzelem ahogy ülsz az állomáson a padon, körbenézel és gondolkodsz azon amit látsz, és azon amit érzel. Az állomás bizony egy ilyen hely, tapasztalatból tudom, hisz elindulunk valahova aztán megérkezünk. A versed végén a kérdés, hát tudod, írtam hasonló sorokat, bár felrakni nem mertem, de az így szól: "ne hagyd, hogy két életem legyen…". Én úgy hiszem, az élet olyan mint a vonat sínek, a távolba vezetnek, együtt, ám de mégis külön. Vannak megállok, és lesz majd végállomás. Persze mindezt jelképesen írtam. A "két élet" ez is annyi mindent takarhat. (!) Na, ide elmélkedtem, de úgy hiszem ennél a versednél akár többet is lehetne időzni.
Szeretettel-panka
Kedves dpanka!
Köszönöm neked ezt az elemzést (is), annyira jó látni, hogy vissza-vissza térsz hozzám, annak ellenére, hogy utazásaim miatt nagyon keveset tudok itt lenni 🙂 valami hasonlóra gondoltam ezzel a pár sorral, mint amit te is leírtál… illetve még arra, hogy 2 helyszín közt ingázás két élet közt kóválygás :)) két élet, két világ, kétféle érzelem stb… illetve a szerelem, ami nálam már-már betegségfélébe hajlik 😀
Ám hasonló dagályos agymenésekben kitudom gobozni ezeket a zárlatos gondolatvezetéteket 🙂
A verset pedig nyugodtan töltsd fel ide szerintem, hisz' azért vagyunk itt :))
minden jót,
B
Kedves Berci!
Érdekes vers.Kellemes emlékeim kötődnek a Keleti pályaudvarhoz.
Ezért olvastam el a versed.Megérte.
Barátsággal:Ági
Kedves Ági:
Örülök, hogy gazdaságos volt a kitérő ennél a pár sornál is :)) Jó, ha a kellemes emlékek előbújtak, remélem 🙂 én most egy feszesebb helyzetleírással próbálkoztam, eddig nem sült el rosszul, köszönöm neked, hogy itt voltál 🙂
Minden jót!
B.
Nem leszek népszerű, de azért leírom, hogy nekem a cím, így elolvasva, hogy Keleti pu. kicsit, finoman szólva, furi.
Az utolsó mondatod pedig erősen egy Piramis slágert idéz. Nem tudom ismered-e? Ha nem, akkor ismerd meg.
Kedves szusi,
köszönöm a kritikát, bár a furi szót nem igazán tudom elhelyezni. Mit értesz rajta pontosan? Nem a mondanivalóhoz tartozónak érted, avagy, maga a rövidített megoldás szúrja a szemed, vagy egyszerűen csak nem tetszik? :))
Igen-igen ismerem őket, mi több, nagyon szeretem is. Nem véletlen a Piramis "idézet", itt pedig az idézet nem véletlenül van idézőjelben, mert mégsem idézetről van szó valójában, hiszen Som Lajosék ugyebár "…miért nincs két életem…"-et írtak meg 🙂 de valóban rájuk hajaz az utolsó két sor. Mély tisztelettel használván eme sokak által ismert híres mondatot bátorkodtam így ízletessé varázsolni ezt a szókotyvaszt… talán nem lett belőle betűbájital, igyekszem legközelebb jobbat kavarni tintaüstben :))
Népszerűséged cseppet sem csökkent, legalábbis az én szememben,
Üdv:
Berci
Kedves szusi,
köszönöm a kritikát, bár a furi szót nem igazán tudom elhelyezni. Mit értesz rajta pontosan? Nem a mondanivalóhoz tartozónak érzed, avagy, maga a rövidített megoldás szúrja a szemed, vagy egyszerűen csak nem tetszik? :))
Igen-igen ismerem őket, mi több, nagyon szeretem is. Nem véletlen a Piramis "idézet", itt pedig az idézet nem véletlenül van idézőjelben, mert mégsem idézetről van szó valójában, hiszen Som Lajosék ugyebár "…miért nincs két életem…"-et írtak meg 🙂 de valóban rájuk hajaz az utolsó két sor. Mély tisztelettel használván eme sokak által ismert híres mondatot bátorkodtam így ízletessé varázsolni ezt a szókotyvaszt… talán nem lett belőle betűbájital, igyekszem legközelebb jobbat kavarni tintaüstben :))
Népszerűséged cseppet sem csökkent, legalábbis az én szememben,
Üdv:
Berci
Kedves szusi,
köszönöm a kritikát, bár a furi szót nem igazán tudom elhelyezni. Mit értesz rajta pontosan? Nem a mondanivalóhoz tartozónak érzed, avagy, maga a rövidített megoldás szúrja a szemed, vagy egyszerűen csak nem tetszik? :))
Igen-igen ismerem őket, mi több, nagyon szeretem is. Nem véletlen a Piramis "idézet", itt pedig az idézet nem véletlenül van idézőjelben, mert mégsem idézetről van szó valójában, hiszen Som Lajosék ugyebár "…miért nincs két életem…"-et írtak meg 🙂 de valóban rájuk hajaz az utolsó két sor. Mély tisztelettel használván eme sokak által ismert híres mondattal bátorkodtam ízletessé varázsolni ezt a szókotyvaszt… talán nem lett belőle betűbájital, igyekszem legközelebb jobbat kavarni tintaüstben :))
Népszerűséged cseppet sem csökkent, legalábbis az én szememben,
Üdv:
Berci
Bertalan, olvasd el azt, hogy Keleti pu. Csak így!
Keleti pu.
Írhattam volna furi helyett morbidot is…..
Lehet, hogy csak nekem az?
Elképzeltem, amikor az előadó, halálosan komolyan a következőket mondja, miközben tekintete a távolba réved: Hajtós Bertalan: Keleti pu.
Érzed?
Vagy nem?
(Azt hiszem, Som szövege a következő. Óh, istenem, miért nincs két életem?)
Bocs, de van neked fantáziád, nem hiszem, hogy Somra szorulnál.
Szívem szerint elhagynám, mert tényleg nagyon hajaz. Szerintem semmi baj nem lenne azzal a befejezéssel,ami előtte van.
Szia szusi,
igen érzem mire gondoltál, de nem kell feltétlenül pu.-nak ejteni, ki lehet mondani a "pályaudvar" szót, ez csak egy rövidítés(!), ugye a hétköznapokban sem a rövidített alakjukban használjuk a szavakat (de lehet rosszul kívántam kinyilvánítani különcségem) :)) Illetve eszem ágába sem jutott, hogy az enyémhez hasonló szószénát bárki is el(ő)adja, aligha nem gyújtósnak inkább megfelel… DE azt hiszem átírom, ha esetleg lesz olyan elvetemült valaki, aki egyszer szájára veszi szavaimat, ne ütközzön buta rövidítésekbe, igazad 😀 :))
A befejezést illetően csak annyi, hogy elfogadom az érvedet, de nem érzem nem oda valónak azt a két sort, hisz' nem szó szerinti idézet, nem is plágium, valamint dalszöveg által ihletett rájátszásként így megállja a helyét, ha versnek nem is igazán mondható ez az újabb szóhalmazom 😛 😛
Az, hogy ezen a pu. dolgon elgondolkodtál, már fél sikerélmény számomra.
(Egy író sose értékelje se föl, se le saját magát, megteszik azt az olvasók….)
Ui.: lehet értelmetlen, de a szándékom pedig igenis az volt, hogy hajazzon a vége a Piramis-dalra:)
Örülök, hogy megvitattuk ezeket, köszönöm a válaszod,
baráti üdv.:
Berci 😉
Már figyeltem az itteni észrevételeket. Szusi, szerintem aki így olvasta, is tudja mi az a rövidítés. A végén pedig a Piramis idézet szerintem csak még jobban fokozta a vers mondandóját, sőt még emelte is egy magasabb dimenzióba. Berci, én nagy tisztelőd vagyok, sőt még leszek is, és ezt most nem viccből mondom, de itt az egyik legígéretesebb tehetség vagy! Hajrá így tovább!
szeretettel-panka