Szemesi ősz

Ősz van a Balatonon…
Huszonhárom celsius fokon
Búcsúzik a nyár, a víz, a zsongás,
Megszűnik a zsibongós tolongás,
Tovaoson a partokon a szemesi nyár.

Minden elkészült, az ősz öle
Visszafogadni készül,
Mit a tavasz adott,
Az ősz öle ma befogadott
Embert, hajókat, hegyeket,
Az ősz köde ma tejföllel födte be
A szemesi partot.

A háztulajdonosok
Takarítják a kiskertet,
A kint felejtett
Nyugágyukból élvezik
Az ajándékba kapott nyári napot,
Miközben indián füstoszlopok
Kapaszkodnak az ég felé.
Égetik az avart…
S ma zavart rögeszméiket
Elfeledteti az ősz.

Hogyan mondjam el a szépet,
Nyári szemesi gyógyító igéket?
Hogyan rejtsem el a bánatot,
Mit szemesi szívemben hordozok?

Én nem tudok úgy szavalni,
úgy dalolni, mint a többiek,
Örömöm is kissé sárgás-őszies,
Épp olyan, mint Balatonszemes.

Szomorú vagyok? Nem.
Itt Szemesen, sohasem.
Édes mézet, gyermekkori igéket
Morzsolok ajkaimmal,
S verset mondatok Neked, Balatonszemes,
Mennyire, de mennyire szerettelek.

Öreg ősz, a szép Balatonon,
A nyár tovaoson a szemesi partokon,
Az ősz szép, szelíd, nemes,
Így tanítja: Balatonszemes.