Ordítom, hogy szeretlek,
De te ezt se hallod meg.
Te rád gondolok minden percben,
De Te nem tudod mi az a szerelem.
Nem érzed a tűzét a melegét.
Nem érzed, ahogy áthevít, ahogy lángol,
Mert nem tudod milyen az,
Ha valaki után vágyakozol.
Minden percem csak a tiéd,
Tényleg szeretlek, ennyi az egész!
Ordítom, hogy szeretlek,
De Te ezt se hallod meg.
Te adsz erőt, Te tartasz még mindig életben,
Rólad álmodom, amint behunyom a szemem.
Reád gondolok minden egyes percben,
Ha reggel felkelek, ha este lefekszem.
Szerettelek volna magam mellett tudni,
Kezedet a kezemben nyugodni.
Minden percem csak a tiéd,
Tényleg szeretlek, ennyi az egész!
Ordítom, hogy szeretlek,
De Te ezt se halod meg.
Nem érzed a szerelem tűzét, a melegét.
Nem érzed, ahogy áthevít, ahogy lángol,
Mert nem tudod milyen az,
Ha valaki után vágyakozol.
Minden percem csak a tiéd,
Tényleg szeretlek, ennyi az egész!
Tényleg szeretlek
By Rosa Negra
2 hozzászólás
Megragadott, hogy “Tényleg szeretlek, ennyi az egész”… Ismerősen cseng.
Az tetszik nagyon ebben a versben, hogy ott van benne a szerelem minden nagysága és bonyolultsága, a szenvedés is, persze, de emellett: ennyi az egész, ez a nagy érzés egy végtelenül egyszerű, letisztult, megcsiszolt, gyönyörű kicsi gyémánt.
Üdv
Zsázsa
Nagyon kedves tőled, hogy ezt gondolod:D Örülök, h ennyire megragadott.. Köszönöm!