Mi, emberek parányi részecskék vagyunk a földön,
meglehet, hibádzik bennünk jónéhány ősi gén.
Tán életszekerünk is időnként útközben döcög,
néha botlunk, olykor tévedünk. De az ég kísér,
megfogja két kezünk, míg gyötrődünk menny s pokol között.
11 hozzászólás
Tartalmas sorok Zsóka!
Marietta
Köszönöm, kedves Marietta! Igyekeztem.:)))
Szeretettel: Zsóka
Valami konklúziót még vártam a végére…
összességében tetszett
üdv: András
Kedves András!
Lehet, hogy igazad van. Átgondolom, tehetek-e a hiányérzet ellen valamit.:)
Köszönöm a látogatást és a hozzászólást.
Üdvözlettel: Zsóka
Kedves András!
Lehet, hogy igazad van. Átgondolom, tehetek-e a hiányérzet ellen valamit.:)
Köszönöm a látogatást és a hozzászólást.
Üdvözlettel: Zsóka
Egy pillanatnyi elmélkedés. Tartalmas és igaz sorok!
Gratula!
Barátsággal:Zsolti
Kedves Fél-X!
Időnként jólesik egy kicsit elmélkedni, elmerengni.
Köszönöm, hogy itt jártál és az értékelést.
Barátsággal: Zsóka
Kicsik vagyunk, de részei az egésznek, minden "porszem" számít, elgondolkodtató.
Szeretettel
Emese
Kedves Emese!
Jól foglaltad össze, a sok apró részecske mind egy élő "alkatrésze" a világegyetemnek. Így minden egyes eleme fontos, hogy jól működjön. /Mi emberek is.:)/
Köszönöm a hozzászólásodat és az értékelésedet.
Szeretettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Mély gondolatokat fűztél csokorba. Valóban igaz, hogy életszerkerünk időnként döcög, főleg mostanában érezhetjük ezt igazán. Arra gondolok, jó lenne, ha még folytatnád elgondolkodtató soraidat.
Örömmel olvastam.
Kata
Kedves Kata!
Sajnos az a szekér valóban döcögősen halad időnként. De bízom benne, idővel csak megjavul.:) Tudod, a remény hal meg utoljára.
Köszönöm a hozzászólásodat és az értékelésedet.
U.i.: Gondolkodom a folytatáson, talán…. 🙂
Szeretettel: Zsóka