Április

Szeszélyes vagy te, mint az április,
Melegen kesergő, hidegbe boruló,
Hol kikacagsz, mint a hirtelen
Fagyba forduló idő (vagy velem nevetsz?)
Máskor átadod önmagad napsugár-melegét.

Lehet szeretni az áprilist,
Hiszen annyi színe van,
Annyi fénye van
És olyan illatos;
De még közel a tél.
Benne még visszatér.

Szeszélyes vagy te, mint az április,
Mikor kibontod szereteted zöld rügyét,
És rám virágzik mosolyod, mint a cseresznyefák,
De ha rossz a kedved, mindent megfagyasztasz,
És rám se nézel. Takarják felhőid a Napot,
Szemeid tavaszi egét.

Lehet szeretni az áprilist?
Hiszen annyi színe van,
Annyi fénye van
És olyan illatos;
De még közel a tél,
Benne még visszaér.
Az április bánatos,
És az április, ha szeret,
Akkor sem nyitja ki feléd
Teljesen önmagát.

Nem tudni, mi lakik benne,
És milyen magas a gát,
Amin át leselkedel.
Azért csak szeresd az áprilist,
Mert ha ő nem is szeret nagyon,
Megfagyni talán nem hagy.

Semmilyen hideg napon.