Mosolygok, de a szemem sikít hogy segíts
Ments meg mielőtt ez a szörnyű kín elmerít.
De nem történik semmi.
Szenvedek csendben, reszketek és félek
S reménykedem hogy ezt lassan te is érzed.
De nem történik semmi.
Nem tudom elmondani hogy fáj amit velem teszel
Így lenyelek mindent és csak belül ordítok fel.
S nem történik semmi.
Segíts kérlek mert megőrülök lassan
De hogy segíts nem tudom, hogy mondjam.
… — …
3 hozzászólás
Fájdalmas vers…jó a cím választás!
(én még egy kicsit dolgoztam volna rajta…)
Üdv:Pityu
Kedves Noir!
Néma sikolynak tűnik a versed nekem.Nehéz az ilyen jellegű versekre megfelelő hozzászólást írni.Érdekes vers az biztos.
Barátsággal: Ági
Kedves Noir!
Mint vers különleges, tele mély érzésekkel.
A belső vívódás csak elmélyíti a gyötrődést. Ki kell mondani, ami belül fáj.
Szeretettel: Zsóka