hol egy hajléktalan álmainak képe lép a falra, s körbe
téboly-ingert csiholtat a vadgalambok tollfertője.
Egyedül a rémület ég, s szétárad a fényszüret,
majd fellángol a vízió-kép:
Ez vagyok én
Nélküled.
Nélküled
hol egy hajléktalan álmainak képe lép a falra, s körbe
téboly-ingert csiholtat a vadgalambok tollfertője.
Egyedül a rémület ég, s szétárad a fényszüret,
majd fellángol a vízió-kép:
Ez vagyok én
Nélküled.
13 hozzászólás
Jó:)) Mint mindig:)
Akkor én most megköszönöm… mint mindig :)))
Ahogy olvasgatlak, van saját hangod, és ez nem kevés. Plusz stílusod és érzéked a vershez. Jövök még.
Üdv,
Poppy
Köszönöm kedves Poppy 🙂 Jól esik, hogy ilyen szívélyesen fogadjátok a műveimet. Igyekszem nem csalódást okozni a továbbiakban sem 🙂
Oli
Csatlakozom Poppyhoz 🙂 Én is pontosan úgy érzek a verseiddel kapcsolatban, ahogyan ő 🙂
Örülök, hogy itt vagy, a Napvilágon! 🙂
Szeretettel: barackvirág
Köszönöm drága barackvirág! Részemről a megtiszteltetés hogy itt lehetek 🙂
Oli
Megkapó, a gondolatvilág és a használt szó, – hangulatképek. Nagyon kifejező a vers, a mondanivalód! Nagyon tetszett!
Üdv.: Rudy
Köszönöm Rudy 🙂 Örülök, hogy elnyerte a versem tettszésedet :))
Üdv: Oli
Szeretjük, ha a "friss hús" egyedi hangot mutat itt a Napvilágon 🙂
Nagyon tetszik a hangulatfestésed.
Hanga
Köszönöm mélyen tisztelt Hanga 🙂 Hát én aztán nem fogom vissza magam; ami a szívemen az a számon.. illetve a papíron :))
Minden jót!
Oli
Ez igazán eredeti 🙂 Úgy látom, kezdesz elköteleződni a szabadvers felé, és okkal, mert tényleg nagyon jól megy neked. Továbbra is hajrá!
Üdv: Kalina
Ahogy mondod Kalina, nagyon tettszik a verselés ezen kicsit "extrém" fajtája 🙂 Egyébként te inspiráltál 🙂 Köszönöm!
Oliver
Hú, hát szívesen 🙂 Nem tudom, hogy csináltam (hiszen csak egy hónapos fáziskéséssel látom azt is, hogy ezt írtad :)), de szívesen, és még jó sok ilyen verset kívánok!