Szívet éltet

Mikor arany volt a hajnal és
gránit melledről mesélt a szél,
karon fogva, füledbe súgta:
ne várj a csókra—az élet él.

És igazat adott fönt a lomb,
ahogyan a napsugárra várt.
Emlékszel? – nyár volt és a csendben
édes csóknak halk szonettje szállt…

Szívet éltet a szerelmes szív.
Múlhat víg tavasz, kalászos nyár,
mint üzenet a széllel együtt
száll a dal: most szeress és ne várj!

Mert ritka kincs és őrizni kell
szerelmedet a szerelemmel.