Hiányzik a nő kit az élet megismertetni kíván, kinek létezése az álmom beteljesülésére vár…
Hiányzik a nő ki díszbe öltöztette a szívemet és ünnepeket hozott az életembe, hogy belülről és kívülről megtisztítva önmagam, befogadhassam az élet legszebb ajándékát.
Hiányzik a nő ki megmutatta önmagát és megajándékozott a szeretet határtalan gazdagságával.
Hiányzik a nő akivel felszabadítottuk lelkünket a magány rabságából, akinek szenvedélye folyamatosan felperzseli a szívemet.
Hiányzik a nő aki által a szerelmünk folyamatosan képes megújulni és új távlatokat eredményezni.
Hiányzik a szemeid csillogása, a tekinteted ártatlansága, a hangod megmagyarázhatatlan varázsa.
Hiányzik a közelséged, mikor szorosan a bőröm bőrödhöz simul, összefonódva a testünket egyre jobban átjárja az a melegséges érzés, ami által érzem hogy benned új otthonra leltem.
Hiányzik minden tapintás, kezeid gyengéd simogatása, amely testemnek és lelkemnek harmóniául szolgál, az az érzés, amely örökké belém égette magát.
Hiányzik a pillanat, mikor egyszerre minden megszűnt létezni és a legmélyebb valóságot benned élhettem át.
Hiányzik a benned lévő világ, ahol érzelmeim csillapíthatatlan éhsége befogadást nyert és többé nem kellett félnem a fagyos magánytól.
Hiányzik
By Onepeople
3 hozzászólás
Az első mondatban kettős fogalom, ill. képzavar van. Egyik: az „élet” (mi az, és hogy jön ide????) megismertetni kíván (jelen időben) egy nővel, (most jön a bukfenc) -aki hiányzik! Lefordítva: nincs még csajom, bár hiányzik, bumm, de az élet már dolgozik rajta, hogy legyen! Értelme? A másik: „kinek létezése…”… (de még nem létezik, az élet még csak most dolgozik rajta!) …”…”az álmom beteljesülésére vár…” Vagyis: a nem létező nő (mert a mondat első fele szerint még csak most készül az „élet” által) létezése, vár az én álmom beteljesülésére. Hát…mit ne mondjak…bizarr! Továbbá: az első mondat jelenidejüsége fényében a többi, múlt időbe tett mondat nehezen értelmezhető, de ezt most nem elemzem tovább.
Csak érdekelne, hogy hányszor olvastad el, mielőtt ezeket leírtad? Mert ha jól megfigyeled, és tovább olvasod az első sornál, világosan kiderül, hogy nem arról ír, hogy "nincs csajom", még csak nem is nem létező nőről van szó. Szerintem ez vágyakozás a nagyon is létező, nagyon is "nője" után.
Többször elolvastam (most este újra) s pont azt az ellentmondást érzem, hogy a bevezető, első mondat egy majd, a későbbi időben megjelenő nőről beszél (akivel majd az élet megismertet), a későbbiek pedig a múlt idő használata miatt arról, hogy van már nő, csak nincs éppen itt, s ezért hiányzik. Elképesztően nehéz kibogozni. Most akkor van nő, vagy nincs?