A Fénytündér a Téli Sötétség elnyomása alatt sínylődött minden télen. Csak a Nap volt az egyetlen, aki kiállt mellette, de telente Neki pihennie kellett, hiszen kora tavasztól késő őszig melegével és fényerejével állandóan segítette a Fénytündért. Ám elfáradt. A Téli Sötétség viszont teljesen elnyomta Őket és csak néha-néha engedte szabadon a Fénytündért, de a Nap melegét még akkor sem. Azonban ha elmúlt a Tél, eljött a Tavasz. Most viszont a Téli Sötétség fáradt el és kénytelen volt mindég átadni a helyét a Fénytündérnek és az Őt segítő, neki meleget és fényt adó Napnak. Késő ősszel viszont ismét visszatért az Őket akkorra legyőző Téli Sötétség és ez a harc, amióta világ a világ folyamatosan tart és úgy tudom, hogy soha sem lesz vége! Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy szinte megsértődött a Tavasz és az Ősz azért, mert azt hitte, hogy Őket nem vonják be a történetbe, pedig dehogy! Hiszen nélkülük nincsen tökéletes helyzetmegoldás! Tulajdonképpen minden évszakra szükség van, ezért a ,,vitatkozó" évszakok közben meghatározták a feladataikat. Kezdték a Téllel, mivel minden év januárral kezdődik és az Télen van. Ekkor azonban mást már a Fénytündér kérésére és nem elnyomási céllal hagyták Őt szenderegni, hadd pihenjen, hiszen az év legnagyobb részében teljes erővel, már amennyiben esetleg az égre kerülő ,,esőfelhő dunyhák" engedik, fényét adja a világnak. Azonban a Tavasznak a feladata sok más egyéb mellett az is, hogy felébressze a Fénytündért és az a fényével, valamint a melegével érlelje be a finom gyümölcsök egy részét. Szépségével csalogassa a madarakat és serkentse Őket ,,családalapításra", azaz fészekrakásra. A vándormadarakat meg hívja haza, hiszen nekik is fészket kell rakniuk, vagy kijavítani a tavaly ősszel itt hagyott ,,madárotthonokat". Aztán jöhet a párválasztásuk és a költés ideje! Azonban a körbe itt lépett be a Nyár! Neki is rendkívül fontos szerepe van ám! A Fénytündér most már ereje teljében adta a melegét és fényét a Földre, az egész világnak. Érlelte a gyümölcsöknek sokaságát maga is, hiszen nem minden gyümölcs érik meg a Tavasz végére, hanem az igazi gyümölcsérlelő évszak maga a Nyár! Ekkor kell a már a tojásokból kikelt madarakat repülni tanítani és megerősíteni az őszi vonulás hosszú, nehéz időszakára a vándormadarak esetében, de a velünk maradóknak is fel kell cseperedni, hiszen az Ősz közeledtével már nekik is erőt kell gyűjteni az Ősz után következő zord Tél átvészeléséhez. A Nyár terméseit nagyrészt ősszel szüretelik le az emberek. De a Nyár a nyaralás és az emberek pihenésének is a fő időszaka! Ugyanakkor ekkor van a legtöbb dolga a Fénytündérnek! Az Ősz azonban már a Fénytündér lassú elfáradásának is a kezdete. Ugyan is ekkorra már csökken a Napnak a fényereje és lassacskán a melege is. Rövidülnek a nappalok. Ámde erre az időszakra esik a szőlő szüretelése és megtelik a pincékben lévő hordók sokasága a leszüretelt szőlők garmadával, valamint megindul egy nagy munkafolyamat, a leszüretelt szőlők feldolgozása és musttá, majd borrá érlelése! De eddigre már kezdi a Téli Sötétség ,,kidugni a lábait" a dunyhája alól, azaz átvenni a helyét a most már saját akaratából és nem a Téli Sötétség kényszerítő hatására félrevonuló Fénytündértől hadd pihenjen most már Ő is egészen Tavaszig. De sok növény és állat is pihenéssel igyekszik átvészelni ezt az időszakot! Ám vannak olyan állatok is, amelyek nem alszanak téli álmot. Azok táplálása viszont az emberek fontos feladata! Végezetül így állapodtak meg az évszakok egymással. Azóta az évszakok, valamint a Fénytündér és a Téli Sötétség között semmilyen vita sincsen, mert mindenki tudja a maga dolgát és kötelességét és azt maradéktalanul teljesíti is! Vagy nem minden esetben van ez így? Ki tudja. Én csak reménykedem az évszakok és a Fénytündér, valamint a Téli Sötétség megbékélésében.