Ismét eljött az éjszaka, s a suttogás megismétlődött. Az álmodó már ki tudta venni, hogy ez egy férfi hangja, de továbbra sem látott senkit.
– Ki vagy? – súgta vissza az álomalaknak, de ekkor felébredt.
Napközben már emlékezett az idegen hangra, de nem tudta hova tenni, így lassan meg is feledkezett róla.
A következő éjjel már halvány körvonalakat is látott, az utána következőn pedig már az arcát is ki tudta venni.
– Ki vagy te? – kérdezte Timi minden alkalommal, de sokáig semmiféle feleletet nem kapott a férfitól, mígnem egy napon megkapta a kért választ.
– Zoli vagyok – mondta alig hallhatóan.
– Mit akarsz tőlem – próbálta még faggatni, de erről már nem tudott meg semmit, mert felébredt. – A francba – káromkodott reggel dühösen, miután felült az ágyban -, már megint eltűnt.
– Mi történt? – hallotta anyja aggódó hangját.
– Semmi – motyogta, miközben kitámolygott a szobájából.
A válasz úgy tűnt, kielégítette a nő kíváncsiságát, mert nem kérdezett többet. Örült, mert úgy tűnt, gyereke kezd visszatérni az életbe. Sokkal jobban tudott koncentrálni, bár továbbra is elhanyagolta a teendőit. De tudta jól, hogy az ilyen súlyos betegségből történő felgyógyulás nem történik egyik napról a másikra, így türelmesen várta, hogy csemetéje jobban legyen.
– Szia, Timi! – üdvözölte őt az álomalak.
– Szia! – köszönt vissza, mint régi jó ismerősének.
– Hogy vagy?
– Köszi jól, és te?
– Én is, köszönöm kérdésed. Örülök, hogy megint találkoztunk.
– De, hát minden nap találkozunk – mondta amaz szárazon.
– És nekem az összes örömet jelent.
– Igen? – hökkent meg a lány őszintén.
– Így van, szeretném, ha barátok lennénk.
– Én viszont nem akarok barátokat – tört ki a lány dühösen, és fel akart ébredni, sikertelenül.
– Ne legyél már ilyen csökönyös – pirított rá Zoli. – Nem hagyom, hogy felébredj, szeretnék még beszélgetni veled.
De a lány nem törődött vele, végül sikerült is győzedelmeskednie
3 hozzászólás
Kedves Aurora!
Ez egy érdekes történetnek ígérkezik. Átérzem Timi helyzetét, a szerelmi bánat volt, hogy velem is ezt tette, nekem se volt semmi életkedvem. Volt, hogy én is gondoltam rá, hogy egy álomból előjövő lányról írjak, de végül nem lett belőle semmi. Egy kis stiláris apróságra hívnám fel a figyelmed: az a szó, hogy "a nő", nem egy magas stiláris értékű kifejezés, egykétszer elmegy de sokszor nem, célszerű helyette az asszony, vagy lány szavakat használni. Várom a folytatást.
Üdv.: Szalai Mihály Emil
Szia!
Köszönöm építő jellegű hozzászólásod! Örülök, hogy tetszik a történetem!
Szép napot!
Aurora
Érdekel a folytatás. Én is szoktam álmomban hasonlóan viselkedni,
álomismerősöket megismerni, ami olyan, majd felébredve, mint ha
valóban megtörtént volna. Nekem nagyon érdekes álmaim szoktak
lenni, azokból egy kötetem is lett.
Szeretettel: Kata