Sápadó a hajnal arca,
virrad. Jön az örökös hajsza,
a meglett civódás megint.
Köztünk a levegő meging,
rezzen, cirógatni próbál.
Ránézek, fordulok, s a váll
egy rántásnyit hátracsusszan.
Vár, mint fogkrém a tubusban.
A kávéskanalat ha majd
megfogom, tán előbbre hajt.
De addig még az éjszaka
dorombol rajtam, a laza
másnap itt, hogy megérkezett,
kezet rázna velem, kezet,
ám odúm, az ágy marasztal.
Tegnapot pereg rám a fal,
én hagyom. De int a reggel.
Hiába bújok, ő meglel.
Horoszkópom is megmondta,
eljön, piszkál Nap dorongja.
17 hozzászólás
🙂
ismerős… mi a horoszkópod?:)
🙂 Bak. De lehetnék Nyilas, Vízöntő, bármi. Hát nem? 🙂
hát, dehogynem! mondja egy kos:)
Kedves Andrea!
Egy hétköznap reggele. Szerintem majdnem mindannyiunknál így indul a nap. Hadd folytassam: mondja egy Bika.
Üdvözlettel: Szilvi
Szia Angyalka!
Stopizd le gyorsan a Bika posztot, nehogy elhappolja előled valaki. 🙂
Köszönöm, hogy benéztél.
Üdv,
A.
Jaj de jó ötletes, kivitelezésében is remek vers!!!
Nagyon tetszik!
Gratula!
Barátsággal:Zsolti
Szia Zsolti!
Köszönöm az ötletes jelzőt. Nagyon örültem, hogy láttalak.
Üdv,
A.
Tudod, Andrea, hogy a szívem csücske ez a verselési forma:-)) Egyszerű hétköznapi reggel, úgy megverselve, hogy mindjárt nem is olyan megszokott!
Szeretettel:Selanne
Aranyos vagy Selanne, nem ismertem a szíved csücskét, köszi, hogy beavattál. 🙂
Nézd, én ezt a verselési stílust választottam, ez "jött be".
Üdvözöllek,
Andi
Töredezett líra!
Nagyon tetszik ez a forma, a gondolatmenetek meg(sem)törése.
Szerintem sokszor így a legjobb kifejezni a több rétegből született gondolatokat.
Szia!
Az az igazság, hogy nekem így megy. És persze igyekszem is, hogy menjen.
De jó, hogy benéztél! Köszi.
Andi
Egy hétköznapi reggel…ünnepi díszben megírva.
Gratulálok szeretettel: oroszlán
Köszi oroszlán! Igen, az egyszerű hétköznapok, a Nap hogy összefonódik. Örülök véleményednek, és szívesen láttalak.
Üdv,
A.
Nagyon jó hangzása!
Üdv: Moncsika
Kedves Moncsika, örülök, hogy így gondolod.
Üdv,
A.
Kedves Andrea!
Szép a versed, gördülékeny, szerettem olvasni.
Ez a töredezett líra (ahogyan azt V.Andi pontosan kifejezte), nekem úgy tűnik, mint egy erdőben sebesen folyó patak. Simán, folyamatosan halad, sehol sem törik meg. Csak az rontja el (csupán saját vélemény), ha valaki a hagyományos, sor-első betűket mind nagybetűvel kezdi. Ilyennél különösen furcsa hatást kelt.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Nagyon örülök, hogy olvastad a versem és tetszett. Régen még én is tartottam ezt a hagyományt a nagybetűkkel kapcsolatban. De ez jobb, mert átláthatóbb.
Üdv,
A.