Rázd meg sajgó lelkedet!
Peregjen a jelen mocska.
Tarts az arcod ég felé!
Várd boldogság ígéretét!
. . . . . . . .
Érzésbugyor felböfög,
Örvényként pörög.
Sár, mocsok tartalma
Könnyekre fakasztva.
. . . . . . . .
Szeretetben megfürödve
Szárnyal lelkem ég felé.
Telhetetlen női énem
Minden percben élvezné.
. . . . . . . .
Köszönöm, hogy vagy,
hogy kezed simogat,
karod átölel,
ajkad követel.
. . . . . . . .
Nem a múlton elmélázni,
visszafelé sóvárogni,
jelent s jövőt kell megálmodni,
szép legyen, boldog legyen.
. . . . . . . .
Puszi
Olyan, mint a tengeri szél,
Mindenütt van, és még sincs sehol.
Ha enyhül megijedsz, hogy elmegy,
s boldog leszel, ha ismét átkarol.
1 hozzászólás
folytatható szép és bölcs gondolatokból fontad koszorúdat.
Szeretettel: marica