Megtagadtam én is apáim hitét,
lázadó lélekkel harcoltam semmikért.
Én is megtagadtam a kort és a szokást,
de kőkemény szavakkal szidtam árulást.
Megízleltem én is mi az élet, s a Nő,
milyen messze repül a dobott kockakő.
Én is megízleltem milyen elárulva,
pénzen vett szerelem, útszéli k.rva…
Megszenvedtem én is, hogy széthullt a család,
pedig hittem benne, ahogy senki talán…
Én is megszenvedtem, átvertek a nagyok,
de nem bántok senkit, újra magam vagyok.
Megtanultam én is, hogy a csók nem pecsét,
a szerelem fájdalom, s nem előny semmiképp.
Én is megtanultam, hogy sokat kibírok,
akkor is ha nincsenek cinkos angyalok…
Hozzászoktam én is, hogy olykor szenvedek,
s hogy az élet nehéz, és csak gyalog megyek.
Én is hozzászoktam, hogy nem mindenki jó,
de tudom, hogy mennyit ér egy őszinte szó.
11 hozzászólás
Kedves András!
Bizony, sok próbán kell átesnünk életünk során. Szépen összeszedted, tetszik a versed.
Üdv: Klári
Különös, de való igaz, hogy a szeretet és szerelem is fájdalommal jár, mégis annyira ragaszkodunk mindkettőhöz. Ki érti ezt?…
Elő-elő villannak a fájdalmas sorok, majd a megbékélés.
Szépen megkomponált vers.
Üdv. Ida
te jó ég, mindig belelépsz ugyanabba a csapdába…RAGRÍMEK…ennyi verssel a hátam mögött én már nem merném leírni az utolsó rímpárt, de hát nem vagyunk egyformából 🙂
tulajdonképpen erőt merítettem versedből, mert az én családom nem hullt szét, nem dobáltam utcakövet, és a kokottokat sem ismerem.
a harmadik versszak utolsó soránál pedig felszisszentem…
Kedves András
Szerintem ez egy hitvallás az őszinteség, a megélt pillanatok szépsége mellett.
Szeretettel gratulálok: oroszlán
Szép verset írtál, András, mély és fájó gondolatokkal.
A életutunkat járva, csalódások érnek sokunkat, de nem szabad
meghátrálni.
Nagyon tetszik a befejező mondatod.
Szeretettel: Kata
szép, sokat mondó sorok. szeretettel
Kedves András!
Nagyon-nagyon jó vers, az tetszett benne, hogy minden szavadban ott van az igazság. MInden szó tartalmaz valamit az életről, amit be kell tartani, amit meg kell mindenkinek tapasztalni, hogy átlássa mit is ér egy olyan ember, vagy egy olyan érzelem, ami nem hazug.
Tényleg az őszinte szó az, ami a legtöbb manapság, és ez az, amit leginkább nem kaphat meg az ember fia/lánya. Kevés az őszinte ember és még kevesebb az, aki ténylegesen, azért, hogy jót cselekedjen kimondja azt, amit más nem mer. Örülök, hogy errefelé jártam. Üdvözlet: Szilvi
Nagyon jó vers, szomorú, elgondolkodtató, őszinte. Nekem tetszett 🙂 gratula
Kedves András!
Régen olvastam Tőled, örülök, hogy újból aktívabb vagy. A verseid tisztasága egyszerű nyelvezete az, amellyel az olvasóban hatást érsz el. Ez sokat ér, jelent . Írjál sokat.
A verspárbajhoz sok sikert kívánok.
Szeretettel:Selanne
Nagyon tetszik ez a vers! Nincs benne semmi torz. Minden olyan tiszta és őszinte.
Gratulálok!
Deiphobae
Kedves András!Őszinte és mély fájdalmakat vetettél a sorokba!Tudod vannak akiket a nehézségek földbe döngölnek,de téged nem!
Tudod a tapasztalatok tesznek bölccsé és erőssé!Gratulálok a versedhez!!!!
Szeretettel:Erzsi