I.
reggelre leönti fénynel a fákat
aszépséggel szemben védtelen vagyok
nyílzéporként zúdul retinámra
a dió a meggy a cseresznye lombja
ágak között tollas indiánok
II.
az avaron hömpölyög
hozzám is bekúszik
körülmossa az ágyat
ha lenne sodrása
a fénnyel üzennék utánad
a sárgát a barnát
a közöttük áttörő kéket
zárt ablakaim mögül
megüzenném
e foltokban vetkőző képet
4 hozzászólás
Szia sanna!
eleinte baromira zavart a sok elírás, aztán a nagyon eredeti, pergő képek elfelejtették velem.
Az első rész fogott meg leginkább, de a másodikból is előcsillan valami különös…még nem tudom mi…így a jó 🙂
Üdv: Cal
Kedves Sanna!
Valóban sok az elírás, azt mielőbb javítani kellene, mert így levonja a figyelmet az igazi témáról, a képeidről és a mondanivalódról. Nekem a második vers tetszett jobban, az jobban átjött számomra és jobban együtt tudtam vele lélegezni. A színekkel is üzensz… nagyon jó. Üdvözlettel: Szilvi
Mint Szilvi (Angyalka), és Cagliostro írta valóban vannak gépelési hibák a versekben, amit mihamarabb javítani kellene. Amúgy igazán érdekesek, tetszenek. Engem is főleg a második vers fogott meg, annak is főleg az első versszaka.
"az avaron hömpölyög
hozzám is bekúszik
körülmossa az ágyat
ha lenne sodrása
a fénnyel üzennék utánad"
Üdvözlettel: Oratus
Szia!
majdnem nagyon tetszik.
kit olvasgatsz szívesen mostanában?