mézes mosolya megingatja lelkemet.
Megdobban a szívem, rázendít hevesen,
ha észreveszem, hogy itt van mellettem.
***
Láttam ott egy egeret,
nagyobb volt, mint az Everest.
Ettem ottan meleget,
hadtestet tömhetnének tele.
Megláttam a terepet,
fák verdesték az eget.
Észrevettek aztán az emberek,
megleptem őket méretemmel.
Nem hitték, hogy létezhetek,
ilyen kicsi termetemmel…
Egy versike rögtönözve irodalom órán, Guliver utazásai, Brobdingnag
8 hozzászólás
Szia Balázs!
Tetszett az Everest Egeres szösszeneted a rahedli e- betűvel. Öröm volt olvasni. Megmosolyogtatott. Köszike.
Ági
Szia Ági!
Örülök, ha tetszett. 🙂 Köszönöm, hogy itt jártál.
Balázs
Szia Rebbel!
No végre…
a magyarázatod alapján úgy vélem, hogy az első versszakod rejtett alanya ott ült az osztályban az órán, miközben Swiftet elemeztétek…te persze elkalandoztál, összekötötted a kellemest a hasznossal…pontosabban nem kötötted össze…s ha megpróbálnád? címe lehetne: Alice Lilliputban, avagy Gulliver Csodaországban.
üdv: Cal
Szia Cal!
Majdnem eltaláltad. A két vers (emlékeim szerint) ugyan azon a héten keletkezett, de az első az egyik szakkörön, amikor is késve megkérkezett az "alany", a második, meg ugye az irodalom órai ihletésű.
De jó ötlet, majd megpróbálkozom egy ilyesmivel. 🙂 Érdekesen hangzik jobban belegondolva.
Köszönöm, hogy itt voltál.
Balázs
Remek karcolat mindkettő
Üdv, András
Köszönöm szépen András. Örülök, hogy itt jártál. 🙂
Balázs
Kedves Balázs!
Mindkettő jól sikerült, első érzlemes, a második vidám. Szép formát is adtál neki, és nagy előnyöd az indulásnál, hogy tisztán jól és hibátlanul fogalmazol.
Csak így tovább!
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm dícsérő szavaidat. 🙂 Remélem, hogy menni fog a szint tartása.
Köszönettel, Balázs