Rapszódia ez az évünk,
rég elkezdődött a koncert,
elkoptattunk sok jó hangszert,
így ma csak éjfélig zenélünk!
Neves maestrónk tizenkettő,
mindnek elfáradt a karja,
befejezni ő akarja…
– ki utolszor lépett elő!
Decembernek karmestere
zárótételt vállalt végre,
tekintettel sok vendégre,
lelkesülten húzott bele.
Záróakkord vidám legyen!
Egy allegro, sok felhanggal,
énekkarunk ember-angyal,
itt mindenki igyon, egyen!
És a végén kismalacunk
egy jó nagyot visítson még!
Sok szerencsét adjon az ég!
Immár az új évben vagyunk!
Ami egy vidám operett.
Ímé könnyed, kedves, bájos,
gondtalan és boldogságos.
Új évünk csak ilyen lehet!
3 hozzászólás
Kedves alberth!
Tetszett a versed, láttam magamelőtt a jelenetet, ahogy várják az újévet. 🙂 Habár nem vagyok újévrajongó, ez tetszett.
Üdvözlettel, Balázs
Örülök, hogy tetszett kedves Balázs, hiszen kissé nem szokványos stílusú újévköszöntő ez, de legalább egyedi! 🙂
Ha nem vagy újévrajongó, rövidre fogom: B.Ú.É.K.!
Üdv.: alberth
Szép lett ez a koncert!
Gratulálok és BÚÉK!
Szeretettel: oroszlán