Nem hittem, hogy fontos vagyok,
de fontosnak tartottam, hogy higgyek.
Rendületlen próbáltam utam,
nincs több kísérlet, útra vittek.
Éjbe fényt írni vágytam, fénybe
hulltam magam, sötétből, egykén.
Most, hogy múlt vagyok, a lekésett vonat,
magányom kimúlt, megtért.
Nyughatatlanból nyugodtam, gondtalan
lettem, magnyi gondolat.
Hálám küldöm, ha sarjadok,
ha öntözni térsz, a tied. Fogadd.
14 hozzászólás
Kedves A!
Nagyon szép és őszinte gondolatok a lelked mélyéről…
Szeretettel gratulálok…Lyza
Kedves Lyza!
Igen, gondolataim itt mélyről fakadtak, és magasra törnek. Ez amolyan ars poetica és sírvers keveréke. Kissé utópisztikus. Én. 🙂
Üdv,
A.
Remek kezdet! Remek befejezés!
A kettő között kicsit homályos, de jól hangzik. Tetszett.
Kedves Irén!
Köszönöm, hogy itt időztél s hogy megosztottad véleményed.
Üdv,
A.
Kedves Andrea!
Szép ez a gondolatmenet!
Egy elmélkedés a pobálkozásokról!
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Örülök, hogy tetszik a versem. Itt is megtalálod:
http://kalaka13januar.homestead.com/page2.html
Üdv,
A.
Kedves Andrea!
Nagyon tetszik, amit írsz. Számomra a megtérés folyamata, amit ábrázolsz. Lehet, hogy tévedek, de nekem akkor is ezt jelenti a versed.
Üdv: Klári
Kedves Klára!
Érdekes a felvetésed. Látod, erre nem is gondoltam. De jó. Köszönöm látogatásod.
Üdv,
A.
Kedves Andrea!
Nagyon szép ez a vers! Klárával egyet értve nekem is hasonló csengésűnek tűnik.
Gratulálok hozzá: C.
Szia C.!
Ez amolyan sírfeliratféle valami akart lenni, egyfajta összegzés. Köszönöm, hogy olvastál.
Üdv,
A.
kedves Andi!
Akkor még ütősebb! 🙂
Köszönöm, kedves C.
Most hirtelen az jutott eszembe, hogy akkor sok locsolót kívánok…
Üdv,
A.
Kedves Andi!
Köszike, sztem úgy lesz! 🙂
Üdv!
Köszönöm, kedves C.
A. voltam. 😉