2024. december 23., hétfő
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    egyéb

    Lelki-tériszony

    Szűcs JánosBy 16 hozzászólás882 megtekintés

    Tükrömből peregve elszökik az ezüst;
    vaksága szakadék, hívogató mélység;
    testem boncasztalon kiterített térkép,
    sebzett kenyeremen nem csitul a vérzés.
    Valakit megölnek bennem: ott, legbelül.

    Share.

    16 hozzászólás

    6. Angyalka on

      Kedves János!
      Ebben az öt sorban annyi a fájdalom, a ténymegállapítás, mintha prózában öt oldalban írtad volna meg. Már az első sorod megkapó és végtelenül összetett, kifejező. A cím is sokat mondó, nagyon jól kifejezi a vers lényegét, kicsit absztrakt is. Az egész kép, ami a vers olvasásakor az olvasó elé tárul olyan, mint egy festmény. Számomra legalábbis ezeket a gondolatokat ébresztette a versed. Üdv. Szilvi

    7. Horák Andrea Kankalin on

      Szia János! 🙂
      Van egy ilyen tükröm. 🙂 Alig látom benne magam, itt-ott torzít, csaknem szétesik, de az enyém.
      Ebben az öt sorban azt látom, amit az ócska tükör úgysem mutat, mert éppen onnan hiányzik az ezüst, ahol a legtöbbet láttatsz magadból. Sokszor elolvastam a verset, és bizony, szerettem olvasgatni. A fájdalmas dolgok jobban megérintenek, mint a bohóság, vagy a felhőtlen kacarászás.
      Felettébb komoly minden gondolatod, a cím is alátámasztja ezt.
      Ott belül, benned csak azt tudják megölni, akit engedsz megölni, mert akarod.
      Félelmetesen jónak találom a versed, rövidsége ellenére is minden benne van, amit a címben sugalltál.
      Szeretek olvasgatni Nálad továbbra is. A verseiddel elsodorsz egy olyan világba, ahol nyugalmat találok még akkor is, ha zaklatottak a sorok, itt kórtanilag mindenképpen.
      Hatalmas ez a vers. Hanyatló kort idézve is felemelő.
      Szeretettel: Kankalin

    Leave A Reply