talán egy apró rezzenés még,
vércseppek gyöngyöznek lent
fájón térdepel az emlékezés,
majd amikor a port viszi a szél
szemedbe könnycseppet csal,
szellők szárnyán dalolt a lét
de elhalkul örökre a madárdal.
Letérdepelt emlék
By Susannetalán egy apró rezzenés még,
vércseppek gyöngyöznek lent
fájón térdepel az emlékezés,
majd amikor a port viszi a szél
szemedbe könnycseppet csal,
szellők szárnyán dalolt a lét
de elhalkul örökre a madárdal.
15 hozzászólás
Szép és egyben nagyon szomorú versedhez szeretettel gratulálok kedves Zsu.
Noémi
Köszönöm szépen kedves Noémi,szeretettel : Zsu
Kedves Zsu!
Miért egy mondatba írtad ezt a nyolc sort? Szerintem nyelvtanilag helyesebb lenne, mondatonként tagolni. Nyilván van okod rá, hiszen te írtad.
A gondolatsor tetszik!
Barátsággal: Ica
Kedves Ica !
Fogalmam sincs, miért így írtam…
Soha nem késő még tanulni, leírnád nekem, te hogy tagoltad volna?
Előre is nagyon szépen köszönöm.
Örülök, hogy tetszett a gondolat.
Szeretettel és barátsággal: Zsu
Drága Zsu!
Bocs. de nem szeretném átírni a versedet, csak szerintem:
Halk sóhajtól tört meg a csend.
Vércseppek gyöngyöznek lent.
Talán egy apró rezzenés még,
fájón térdepel az emlékezés.
Amikor majd a port viszi a szél
szemedbe könnycseppet csal.
Szellők szárnyán dalol a lét,
de elhalkul …
Remélem nem haragszol. Ölellek: Ica
Drága Ica !
Dehogyis haragszom, tanulni a mestertől soha sem szégyen.
Sőt ellenkezőleg nagyon szépen köszönöm, gyönyörű lett.
Ölelésem és hálás köszönetem : Zsu
Drágám!
Hol vagyok én a mestertől, de köszönöm, hogy nem haragszol.
Ica
Kedves Zsú!
Szép de szomorú az élet már csak ilyen, egyszer elhalkul (sok minden)
szeretettel-panka
Kedves Panka !
Néha ilyen-néha olyan, nem mindig egyforma:)
Köszönöm szépen, hogy kitartóan olvasol.
Szeretettel: Zsu
Kedves Susanne!
De hisz a madár dal nem halkul el örökre, csak kisidőre. Hidd el, újra kezdik majd.
Tetszett a versed.
Üdv: harcsa
Kedves harcsa !
Mindig tudsz olyat írni Nekem, hogy a halvány mosoly szélesebb legyen 🙂
Nagyon szépen köszönöm 🙂
Szeretettel, mint mindig : Zsu
Kedves Zsu!
Szomorúan szépséges ez a vers, vagy inkább szépségesen szomorú.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali !
Szerintem mindkettő benne van, látom szorgalmas voltál nagyon ma, megtisztelő a látogatásod verseimnél !
Köszönöm szépen !
szeretettel: Zsu
Szia Su! )
Annyi szép és lelkes versed után most mély, és fájdalmas gondolatokat hagytál itt.
Megjelent néhány kép előttem, olyasmi, mint amikor összeszorított foggal küszködünk a sírás ellen, amikor annyira "fáj" a lelkünk, hogy egy hatalmas sóhaj az, amit mégis útnak indítunk.
Miért is ne hajtanánk fejet az érzés előtt, miért is ne adnánk át pillanatokra magunkat ennek az érzésnek?
Bennem érdekesen kettős, mégis egymással szorosan összefüggő történés kapaszkodott össze, siratsz valamit, emlékezel, másrészt vágysz egy kedves, létező, benned mélyen eltemetett valakire.
Meglehet, óriásit tévedtem, mégis felvállalom.
Szeretettel:
Val'
Szia Val ! 🙂
Igen, néha fájdalmas dolgok is történnek az emberekkel, megszoktátok a szép és lelkes verseket tőlem:)
Ez a vers pár perc alatt íródott és nagyon mélyről fakadt.
Nagyon jól érzed versem lényegét, mélyen siratok valamit, egy édes emléket .
Nagyon jól érzed vágyom is a mélyen eltemetett valakire.
Emlékét előveszem, simogatom, megkönnyezem, de soha nem adom fel !
Örülök, hogy itt jártál és köszönöm szépen értő soraidat:)
Nem tévedtél még egy aprót sem 🙂
Szeretettel:
Zsu