Péterke és a fogmosás

Édesanyja és a szülei naphosszat hiába kérték Péterkét, hogy reggel és este, de minimum este mossa meg a fogait a mosakodáskor, hiszen a fogmosás is a tisztálkodás része! Minden szavunk, minden óhajuk teljesen hiába való volt, akár a falra hányt borsó! ,,Lepergett" a kis legényről minden ez irányú kérés, óhaj, sóhaj. Szorgalmasan ette, ha tehette az édességeket, no nem ám az édes gyümölcsöket! Azokat nagy ívben, messzire elkerülte, hanem a tortákat, csokikat és itta hozzá az üdítőket. Természetesen ezek után szájat nem öblített , sem fogat nem mosott, hiszen minek az? Hogy minek? Azt majd meglátjuk! Teltek-múltak a hetek, talán 1-2 hónap is, amikor egy éjjel kínzó fogfájásra ébredt Péterke. De ne menjünk a dolgok elébe! Kati volt a legjobb barátnője, akivel oly jó volt játszani akár papást-mamást is! És amikor, mint az igazi papához-mamához illik, meg akarta Katit csókolni, az elhúzódott, majd egyszer csak kibökte a tartózkodása okát:
– Büdös a szád!
Ekkora sértést! Neki, PÉTERKÉNEK, így , csupa nagy betűvel írva, büdös a szája! Hát ez borzasztó! Hallatlan! Meg is sértődött érte Katira! Még hogy büdös a szája! Péterke nem tudta, hogy mitől büdös a szája, ha valóban igaz a dolog. Elmondta a szüleinek is azt, amit Kati mondott. Elhatározták, hogy elmennek a gyermekfogászatra, hátha a fogtól van a dolog, a kellemetlen szájszag, mert az lehet sok más egyéb dologból is! A doktorhoz menés napja előtti éjszaka azonban megfájdult Péterke foga és reggelre bizony olyan hatalmas duzzanat keletkezett a kisfiú arcán, hogy még a Morzsi kutya is elfelejtett ugatni, amikor meglátta a kis gazdája arcát! Ugyanis a meglepetéstől majdnem rájött a csuklás, már amennyiben a kutyák szoktak csuklani. Ez felől ugyanis nem vagyok egészen biztos. Amikor az orvosnál beült Péterke a székbe, minden bátorsága inába szállt! Már elfelejtette, hogy mit ígért a Katinak, meg a szüleinek! Mégpedig azt, hogy nagyon, de nagyon bátran fog viselkedni az orvosnál! A doktor néni belenézve a szájtükrével a Péterke szájába Ő is megjegyezte:
– Bizony eléggé ,,illatos" a szád! No, de, nézzük csak … Kell egy röntgen erre, meg erre, meg amarra a fogra .. mutatott a betegnek vélt fogakra. A kezelések során volt olyan fog, amit eltávolított, de volt olyan is szép számmal, amelyiket betömte. Majd mindegyik fogat megtisztította a foglepedéktől. Természetesen ezeket nem egyszerre csinálta, hanem vissza kellett járnia a kis legénynek hozzá kezelésre, de idővel minden rendben lett és Péterke is kénytelen volt ezek után rendszeresen ápolni a fogait. Egyúttal a kellemetlen szájszag is megszűnt, bizonyítván azt, hogy ebben az esetben gondozatlan, rossz fogak voltak az okok. Amikor legközelebb papást-mamást játszottak a Katival és a papa, azaz Péterke meg akarta csókolni egy jó papához illően a mamát, vagyis Katit, az már nem mondta a ,,papának", hogy:
-Büdös a szád!
Hiszen arra, hogy ilyet mondjon már nem volt oka!