melyben élhetek,
csontig hatoló
fájdalom létemet,
ne legyek árnyék!
Add vissza a lebegést!
Testem tiéd, de lelkem
útra kél. Nem tűri fásultság
törekjeit, az akarás kevés!
Ne legyek én, a szükséges
rosszad, mely csendben,
halkan, hogy észre se vedd,
élve eltemetve mégis él.
Adj nekem friss harmatot,
hogy olthassam szomjam,
szerelem-lángunkban
perzselve élj!
Add nekem vissza lényedet,
add nekem a percet,
mely mindig éltetett!
Meghitt órák szárnycsapásait,
melyet szerelem-köd órán
beszívtak sejtjeink.
10 hozzászólás
Kedves csellista!
Nem kaphatod vissza, amit ilyen módon veszítettél el. Nekem Máté Péter: Egyszer véget ér a lázas ifjúság című száma jutott erről eszembe. "Ami elmúlt soha nem jön vissza már."
Szalai Mihály
Kedves Mihály!
Köszönöm megtisztelő látogatásod versemnél, igazán jól estek szavaid, s habár tudom, hogy az idő kerekei nem forgathatók vissza, de a vágyakozás még talán megmaradhat nekem.
Szeretettel: Zsuzsa
Szép óhaj, kicsit lemondó kedves Zsuzsa!
De hidd, hogy vannak még csodák!
Szeretettel olvastalak: Ica
Drága Icám!
Köszönöm, hogy figyelemmel kísérsz, nagyon jól esik. Ígérem én is fogok olvasni, csak a gyászeset volt a családban és egy kicsit bedöngölt a földbe. Köszönöm szép szavaid!
Szeretettel: Zsuzsa
Óhajod váljon valóra, kedves Zsuzsa!
Sok szeretettel!
Ida
Drága Idám!
Szívből köszönöm figyelmedet, érző lelkedet!
Szeretettel: Zsuzsa
Szomorkás versedben érintett óhajaid – kívánom szívből. – hogy váljanak valóra.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Szívből köszönöm figyelmedet, melyet verseim olvasására fordítasz, és szépséges szavaid!
Szeretettel: Zsuzsa
Kedves Zsuzsa !
Kérésed találjon meghallgatásra, kicsit (ha szabad) enyémnek érzem versedet, óhajaid szépen "köntösbe" öltöztetted.
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Nagyon szépen köszönöm értő, érző olvasásod és véleményedet!
Szeretettel: Zsuzsa