Tizenkét Télapó
azon gondolkodék,
jó öregapjukat
valahogy meglepnék.
Mivel kedveskedjen
atyjuk neve napján
a tizenkét fiú?
Egyelőre talány…
Ez a vén Mikulás
bizony nem egy Toldi,
hatalmas pocakját
alig bírja tolni.
Hosszú a szakálla,
s ha rátapos olykor,
felgurul, mint részeg,
nyolc-tíz kupa bortól.
Tizenkét Télapó
végül kitalálja,
ajándékot raknak
atyjuk csizmájába.
Meg is örül reggel
a finom dohánynak,
a cseréppipának,
s hosszú pipaszárnak.
Ezek miatt imént
nem jött fel a csizma,
így a szűk lábbelit
keservesen szidta.
De mikor kiderült,
ajándék van benne,
azonnal rózsás lett
a vén Miklós kedve.
S rendeletet hozott,
hogy a neve napján
ajándékot kapjék
minden fiú, s leány!
Tizenkét Mikulás
indul most felétek,
csizmátok, cipőtök
ablakba tegyétek!
1 hozzászólás
Szia alberth! 🙂
Épp most vagyok túl Kőmíves Kelemen tragédiáján, talán ezért asszociáltam… 🙂
Na, ezt nem fogom megmutatni a diákoknak, viszont küldhetnél nekem is egy Mikit. 🙂
Élvezem verseid a hétköznapi taposómalomban.
Élvezetes itt kikapcsolódni.
Szeretettel: Kankalin