(Civitas Fidelissima)
Sok magyar sírta a trianoni békét,
Nem tudták lenyelni a nagyok döntését.
Közéjük tartozott egy volt ezredes,
Akit a sereg már nyugdíjba helyezett.
Fegyveres csapatot kezdett el szervezni
(a kormány pedig, ezt egy szóval sem ellenzi).
Az irreguláris csapatai élén
Területet foglalt el Sopron környékén,
(ez Ausztriának adandó terület)
És saját kezébe vette ezt az ügyet.
Ki is kiáltotta a Lajta bánságot,
S a bán maga Prónay Pál lett ott.
Szándékát félvállról hogy ne vegye senki;
A bánság egy saját bélyeget adott ki.
Akciója révén a kormány elérte,
Népszavazást tartson Sopron és környéke.
A települések hovatartozását
A nép döntse el és válassza hazáját.
A két hónap múlva tartott szavazáson
Magyarország mellett döntött egész Sopron.
Ezért is lett a „leghűségesebb város”,
Mert a döntés több, mint hetven százalékos.
A Sopron környéki falvak lakossága
Hazájának Magyarországot kívánta.
Ott a szavazóknak jóval több, mint fele,
(bár sok német ajkú) igent jelölte be!
S hogy a területnek sorsa rendeződött,
A bánság szerepe már befejeződött.
Kialakulása történelminek tűnt,
A rövid életű Lajta bánság megszűnt.
8 hozzászólás
Érdekes! Héjjas Iván és Prónay érdekes figurák voltak a maguk idejében. Grt.Z
Annyira érdekesek voltak, hogy róluk nem is tanultunk a Történelem könyvből, csak egyéb könyvekből. Persze lehet, hogy "rosszat" is tettek, melyik nem? Üdv.: István
A Prónayról, meg a Héjjas Ivánról annyi említés esett a szocializmusban, (de tán nem töri-órán, hanem a sajtóban, stb) hogy a hírhedt, fasiszta Prónay-különítmény követte el a Horthy korszakban az Újvidéki vérengzéseket. A Héjjas Iván is ebben a különítményben tevékenykedett. Gondolom, megtorolták a szerb szabadcsapatok vérengzéseit. Ki kezdte? mikor? Örökre titok marad. Talán a török-korig nyúlik vissza ez a történet:)
És mellettük például Kaszala Károly, a világháború egyik hős vadászrepülője, vagy Francia Kiss Mihály, akit – úgy tudom – 56 után lőttek agyon, mert fegyverrel a kezében szállt síkra, akkor már idős emberként a szabadságért, Aki ezt az egész szép, szomorú történetet jobban meg akarja ismerni, annak ajánlom, olvassa el Vitéz Somogyvári Gyula És mégis élünk című regényét! Üdvözlettel: én
Köszönöm, hogy olvastad és ráadásul remeknek ítélted.
Az információt a regénnyel kapcsolatban külön megköszönöm. Nagyon érdekel. Baráti üdvözlettel. sir Walter
Annyit tennék még hozzá: remek vers sir Walter!
Visszatérnék még erre, sire, mert régi olvasásemlékeket idézett fel versed. Itt egy idézet a könyvből, ezt dalolták akkoriban a felkelők: „ A GÁRDA” „Ha minden elvész: él a gárda / hóba, fagyba, őszbe, sárba /Arca kormos, keze véres / válla ragad fegyveréhez /….s merre angyalok vezénylik: / ködbe, hóba, vérbe, sárba/ megy a gárda.”
És még egy: „Riadózzál pajtás! Régi dobok szólnak!/ S új hangja kél a vén tárogatónak / Lajtamenti porta vérvörösen lángol / Riadó hát pajtás / Kezdődik a hajtás / Vak Bottyán doboltat: ébredjen a tábor!” „Kössed már a kardot, gyere ki, gyere ki / Kurucoknak dobját akárki vereti / Egy életem immár és egy a halálom / Bottyán háborúját / Rákóczi bosszúját / Ha addig élek is: megállom, megállom!” – Fériak voltak. Tudták mi a haza és a becsület!
Ezt a dalt nem ismertem. Gyorsan ki is másolom. Köszi: István