A rádió hullámain
már annyi hír utazott,
hogyha az mind vízcsepp lenne,
új óceán állna ott.
Mennyi percet tett kedvessé
a sok műsor számunkra,
köszönet jár mindezért mert,
ez egy nagyon szép munka!
A rádiós lelki szemmel
láttatja, mi hallható,
lehet riport, vagy színdarab,
lám, mi mindent tud a szó!
Sok-sok vers és mese is volt,
mit hallgattunk egykoron,
rádiójátékok szóltak
túl a régi dalokon.
Koncertről volt közvetítés,
s Szabó család-sorozat,
sok bajnoki körkapcsolás
emlékeket bontogat.
Az éteri frekvenciák
egyre inkább rövidek,
mely a hosszú hullámoknak
hangzavarát töri meg.
Mégis szépek az emlékek,
rövid hullám, s a közép,
uralta a rádiózás
forradalmi, hős egét.
Még a hosszú hullámok is
kedveskedtek a fülnek,
s az éteri zavarok ma
egyre inkább leülnek.
Aztán táskarádió lett,
hordozható a divat,
majdan zsebrádió néven
hallgattunk Szokolokat.
Aztán lett egy szép Orbitám,
tudott rövid-hullámot,
gyakran kellett bele elem,
s hónap végén nem futott.
Ámde ma már sztereóban
hallgathatok fülemen
különböző rádiókat,
s ezt én nagyon szeretem.
Már a bőség zavarában
válogatok lelkesen,
számomra a rádiózás
egy régi-új szerelem.
Interneten rádiózunk,
minőségben mobilon,
s fejlődik a hangtechnika
míg e verset megírom.
2 hozzászólás
Nagyszerű !! Ebből a verses elbeszélésből meglehet ismerni a rádiózás történetét.
Köszönöm Kedves Alberth, hogy végig vezettél a rádiózás különböző időszakain. Bizony nagyot fejlődött ez a technika is, néha már ijesztő.
Üdvözlettel: Magdi