Elment a gyorsvonat?
Nem, csak hátra tolat.
Hol a forgalmista?
Ő a peront mossa.
Nekem ott a helyem,
hová lett a jegyem?
Jaj én nekem végem!
A hajamat tépem
keserű szavakkal…
…Nem hoztam magammal!
Ez a vonat elment,
vérnyomásom felment,
lépkedek nesztelen
a hideg síneken,
míg te az ablakban
sóvárogsz magadban.
Későn érek hozzád,
könnyes lesz az orcád…
Mert ha sínen futok,
hamar elfáradok,
sípolok, lihegek,
ha nagyon sietek…
Oly nagyon pihegek,
kicsit megpihenek,
s már mint tüzes mozdony,
ott túl a kanyaron
szikrázva rohanok,
gőzt, s füstfelhőt hagyok,
úgy csühögök sután
vágyálmaim után…
Majd, mint egy gyorsvonat
felfalom az utat,
mert egy nagy szerelem
masinisztám nekem,
s fűtőm forró vérem,
oda kell ma érnem,
hogy ne könnyezz értem!
6 hozzászólás
Kedves Albert!
Bizony, az nagy baj, ha a jegy otthon maradt, s lemarad egy randevú…
Szép szerelmes vers, s a humor sem hiányzik belőle.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Bizony, aki vonattal utazik, sok minden történhet vele… Még a jegyet is otthon felejtheti. Én is átvonatoztam gyakran a menyasszonyomhoz annak idején. Mivel csak 20 km volt, valóban elindultam volna gyalog is, ha lemaradok. Erről szól a vers, de szerencsére én vigyáztam a jegyemre, s a valóságban nem maradtam le a vonatról. Egyébként az is vonatos élmény, hogy amikor katona voltam, s éjjel jöttem haza Pestről, gyakran elszundítottam az úton. Ezért is vettem egyszer két dupla kávét egy pohárba a presszóban. Így biztos voltam a dolgomban, hogy ébren maradok. Ám hamarabb elszundikáltam, mint máskor. Hát ilyen a vonatozás…
Szeretettel: alberth
Kedves Albert!
Lehet, hogy az a presszós kávé nagyon gyenge volt, hogy attól is elaludtál. Én mindig csodálkoztam apukámon, hogy ő este – nem is kora-este – mindig megivott egy kicsi adag jó erős kávét, mégis jókat aludt utána.
Visszajöttem, hogy megint elolvassam szép szerelmes versed
szeretettel: Kata
Örülök, hogy ennyire tetszett, kedves Kata! 🙂
Kedves Albert!
Tetszett!
Humoros, szerelmes,
Igen! "oda kell ma" érned!
Siess! 🙂
Köszönöm a biztatást, kedves Dóra és örülök, hogy tetszett a versem. 🙂
Üdv.: alberth