2024. november 14., csütörtök
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    szerelem

    olvadnak a jéghegyek

    sailorBy 66 hozzászólás1912 megtekintés

    szemedben
    holnapjaim égnek
    sok színes lendület
    jövőbe szöktetett vágyak
    egy örök igen

    kínok éjszakáján
    mikor
    parázsló szomjúság
    lepte meg
    gyötörte lelkem
    álmokat tipró kételyek
    lejöttél hozzám
    egy érdemes percre
    hontalan magányom
    örvényes szívem mélyibe

    taníts örömre
    kértelek

    gyengéden
    szelíden
    ébresztgetni kezdted
    a félholt emlékeket
    izgatót
    valót
    viharzót
    pingáltál egemre

    a ködön át
    fehér csillagok égnek
    olvadnak a jéghegyek

    Share.

    66 hozzászólás

        • sailor on

          Kedves Panka!

          Örülök,hogy észrevetted a ´szomorúságot´is benne

          mert az élet semmi más mint a szép ´és annak keveréke!

          Az elért dolgokat sokszor utáníz kisér,mert soha nem tudjuk

          pontosan kifejezni amit érzünk!

          Szeretettel:sailor

    15. zuzmara on

      Drága sailor!

      ugyan ismertem már soraid, de mégis nagyon magukkal ragadtak gondolataid. Talán, mert hasonló érzelmek "laknak" bennem is, vagy csak csupán azért, mert lélek-ember vagyok én is és átérzem soraid…
      Örülök, hogy megosztottad ismét elmélkedésed!
      Mindig szeretettel olvaslak!!!

      Ölellek: Tünde
      NAMASTE!!!!

    16. T. Pandur Judit on

      Kedves Tengerész!

      A jeges érzelmek olvadoznak mostanság a Napvilágon. Ylennél a jégvirágok, nálad a jéghegyek, hát ez a jég sorsa, ha napvilág éri. 🙂
      A tréfát félretéve, a versed finom, elegáns és légies, mint egy brüsszeli csipke, valószínűleg olyan sok munka is van a megalkotásában.
      Rengeteg báj van a versedben, de érzek benne elkeseredett vadságot is. Kívánom, hogy váljon valóra a vágyad, tanítson örömre a szenvedélyed tárgya, ha égi, ha földi.

      Judit

    17. sailor on

      Kedeves Judit!

      Én is észrevettem,hogy ´jeges érzelmek olvadoznak´
      itt!

      Ilyenkor ugyanis,mikor a Tavasz elöre küldi ígéretét,
      hogy megint ´színesbe´fog a rét tündökölni…

      még nincs sok elöjele,de ott belül érezzük ezt!

      Szinte ´hallani´a tengerbe esö glecserek robaját!
      A színek ébredéssének pár heti megtörténését!

      A földben a gyökerek nyujtózkodni kezdenek…

    18. sailor on

      …csak ennyit a tavaszvárásról!

      Bennünk is felgyülemlett sok sok ellentét,
      mikor az indulatok a jéghegyekké érnek!

      Szinte lehetetlen kiutat találni sokszor…egy kis melegséget!

      Mindenki életében léteznek ezek a jéghegyek…néha óriások…
      máskor meg mint a tengerben csak pár százaléka látszik…
      mégis hihetetlen am kiterjedése
      CSAK A CSÚCSA LÁTSZIK!

      Nagyon,nagyon szép az,mikor a szeretet olvassza öket!

      Szép estét!
      Szeretettel:sailor

    21. Horák Andrea Kankalin on

      Szia sailor! 🙂

      Bármennyire régi, az emberek alapból nem változnak. Ezt mindannyiunkra értem.
      Többen kritizálják az írásjelek elhagyását, én nem osztozom véleményükben.
      Amikor ezt a verset hangoztattam, szerintem megtaláltam a gondolatmenetet, bár nem adtál központozás terén kapaszkodókat.
      Versed mondanivalója tartalmas, erejét a felosztásban érzékeltem.
      Nem csak az írásjelekkel lehet gondolatokat befolyásolni, hanem a sorközökkel is.
      Ezt mindig megtalálom verseidben, így most is.
      Mélynek és szépnek tartom e sorokat.
      Ösztönözlek arra, hogy lépj tovább, tekints a mára is kicsit!
      Köszönöm az élményt! 🙂
      Szeretettel: Kankalin

    22. sailor on

      Kedves Kankalin!

      Az írásjelek elhagyása szinte általános jelenség manapság
      a legtöbb nyugati íróknál,költöknél.

      "Többen kritizálják az írásjelek elhagyását, én nem osztozom véleményükben."

      Nagyon jól látod!
      Majdnem mindeütt szinte szabályá vált!
      Miért?
      Nem akarják beszükíteni a mondanivalót!
      Az helyett,hogy a szótagokra figyelnénk,a mondanivaló sokszor másodlagos lesz!
      Ha nem is,de sokszor hihetetlen nehéz a gondolatokat,érzéseket szabadon kifejteni!

      EZ megy ma szinte mindenütt…kint!

    23. sailor on

      Tisztelem és szeretem a hagyományos stíllusokat!
      Mégis mozdulnunk kell!
      A zene,a festészet,a szobrászat és és és ,nem állt meg egy
      helyben…
      újítani kell!
      A felosztás,a sorközök,de mindenek felett a ´mondani való´
      az ami ma a lényeg!
      Csodaszépeket írni,ma nem csak a formától függ,hanem a tartalomtól!
      Attól amit ´képes´KIMONDANI!
      Köszönöm hogy meglátogattál!
      …és hogy tetszett!

      Szeretettel:sailor

    37. Hegedüs Andrea on

      " kínok éjszakáján
      mikor
      parázsló szomjúság
      lepte meg
      gyötörte lelkem
      álmokat tipró kételyek
      lejöttél hozzám
      egy érdemes percre
      hontalan magányom
      örvényes szívem mélyibe"
      többször átrágtam eme soraidat
      "ébresztgetni kezdted
      a félholt emlékeket" nagyon találó
      minden jó, ha jó a vége
      "olvadnak a jéghegyek"

    42. Krómer Ágnes on

      Kedves Salior!

      Milyen nagy kár, hogy nem írsz verseket. Olyan furcsa érzésem támadt amikor ezt a verset olvastam, mintha olvastam volna már hasonló hangulatú verset.Kitől is? Már a nyelvem hegyén volt a neve. Most nem ugrik be sajnos:) de lehet be fog… Szerintem egy vers olyan, mint egy ujjlenyomat.A vers meg nemcsak betűk, hanem az ember egész személyisége
      "átüt" nem mindig, de többnyire. Amúgy jó vers, én a fasorba sem vagyok:) Tetszett.Kár, hogy én nem tudok ilyen szépet írni, de ez van.

      Barátsággal: Ági

    44. gleam on

      Bennem is voltak ilyen érzések. S volt olyan is, akinek én olvasztottam jéghegyét… Csodálatos megtapasztalni, mikor nem látjuk, mi történik a mélyben, csak egyszerűen tavaszt hozunk a másik ember lelkébe, életébe… Megtapasztalni, ahogyan a rügyek pattannak, majd virágba borul és árasztja illatát, melyet a szél mindenkihez elvisz…

      Köszönöm, hogy olvashattalak, kedves Sailor! Nagyon tetszik a versed!

      Szeretettel: gleam

    Leave A Reply