A kínlódva születő, szenvedő sorok
Mik rútul szennyeznek sok hófehér lapot,
Méregtől forrongó rosszkedvet szítanak,
Önbecslést, türelmet egyaránt pusztítnak.
Sötétkék tintáját mind elnyeli a papír,
De a kitartó költő, csak szüntelenül ír!
Verejték és kristálykönny keverednek össze
Sótól ízes cseppekként hullanak a földre.
Meggyűri majd elhajítja – Isten veled! – ordít,
Hajába kap, csontja roppan, új erőket szólít.
Ihletre vár, karja lendül, önmagához rántja,
Jöhet bármi, előre néz, soha fel nem adja.
Újrakezdi, lekarcolja, hisz látja már az álmot
Összefűzi, megformálja, mert így alkot világot.
Hátradől és olvasni kezd, de arca meg sem rezdül,
Büszkén bólint önmagának, s megnyugszik hát végül.
13 hozzászólás
Szia!
Szóval "soha fel nem adja." Talán nekem sem kellene.
Nagyon tetszett a versed.
Delory
Szia,
Nagyon örülök, hogy tetszett.
Ezt egy olyan pillanatomban írtam, amikor bennem volt, hogy írhatnék, de nem tudom miről… Hát így alakult. ^.^
Szia,
Nos, elsősorban rettentően örülök neki, hogy tetszik. Másrészről őszintén remélem, hogy ezek az apróságok valóban hozzá tudnak adni valamit az alkotók jókedvéhez.
Egyébként egy olyan pillanatomban írtam, amikor úgy éreztem írnom kell csak nem tudtam, hogy miről.
Szia P.! 🙂
Elárulom, hogy mi tetszik legjobban itt. A szakaszok szótagszámai: a 12-13-14-15 a 14-es végső zárással. 🙂 Lehet, hogy más is alkalmazta már, de számomra ez új, úgyhogy élveztem. 🙂
A rímeken lehetne még mit alakítanod, de úgy látom, bőven akad benned kreativitás, úgyhogy megoldod majd. 🙂
A tartalom kicsit megviselt, mert a folyamatot én másként élem, de nem vagyunk egyformák. 🙂
Szerintem nagyon sok tartalék van még benned, örömmel veszem, ha kibontakoztatod. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Egy dolgot azonban nem értek, ezért inkább megkérdem. Mire gondolsz a 14-es végső zárás alatt? Ha a szimatom nem csal, az utolsó versszak minden sora 15 szótag, bár lehet, hogy én számolom rosszul. :S
Hát én csak arra gondoltam, hogy az bizony 14 szótagos. 🙂 Azt hittem, szándékos. Szerintem az a kis "s" a bűnös a dologban. 🙂
Bizony, bizony! Az volt, ami "átvert" 😀 a kis "ludas" 😀
Köszönöm szépen hölgyeim, mindig tanulok valamit! 😉
Szia Kankalin!
Nagyon köszönöm a szép szavakat, amik bevallom meg is mosolyogtattak. Te vagy az első, akinek feltűnt a szótagszámokkal művel apró csíny. ^.^ Ez jól esik, tényleg.
Az építő kritikát szintén boldogan veszem és nagyon köszönöm.
A tartalomtól nem kell megijedni, mert azért ennyire nem vészes a helyzet, mindössze az volt bennem, hogy segítsek annak, aki picit is önmagába zuhan egy-egy ihlet nélküli pillanatban. Gondoltam miért ne mehetnék el picit messzebbre is. 🙂
Betartva a napi 1 -es szabályt, még kell némi idő, mire mindenem felpakolom, de rajta vagyok.
Még egyszer köszönöm a részletes véleményt és a befogadást.
Üdvözlettel: P.
Szia! A vers tényleg remek, de ezt már tudod, hiszen beszéltünk róla. Nagyon tetszik, ahogy megfogod az alkotói válságot 🙂 Viszont: Kankalin jól mondja, az utolsó sor 14 szótag. Számold csak össze a magánhangzókat, és neked is kijön majd :). A "s" kötőszó volt a megtévesztő, ha jól gondolom. De javítson ki, aki okosabb 🙂
Szia!
Találtam sok jó gondolatot,részleteket,melyek
nagyon helytálóak!
És mennyire igaz:
´VEREJTÉK ÉS KRISTÁLYKÖNNY KEVEREDNEK ÖSSZE
SÓTOL ÍZES CSEPPENKÉNT HULLANAK A FÖLDRE´…
Elsö versedre itt gratulálok!
Szép napot:sailor
Kedves Sailor,
Igazán nagyon köszönöm. 🙂
Csodaszép napot neked is: P.
Kedves P.F.W!
Nagyon jó sikerült a versed, az ilyen sok szótaggal többet el lehet érni.
Szeretettel gratulálok!
Kata
Kedves Finta Kata,
Köszönöm szépen a kedves szavakat.
A gratuláció rettentően jól esik.
P. F. W.