Vízesés 31.

Mégsem tudott szundikálni. Hanyatt fekve, kezét átemelte, és megsimogatta Attila buksiját.
Kimerült lehet. De hála Isten vége, ennek az egész tortúrának. Egy bulis vacsora, aztán mindenki megy amerre lát, vagy vissza a helyére. Szerettem volna ott lenni a nagy ünnepségen, majd azért még egyszer nyafogósra veszem a helyzetet, hátha az eredmény nem marad el. – mosolyra húzta a száját.

Sok esetben sikerült egy kis cicáskodással eltéríteni dolgokat, az alaphelyzetből. A nők erre is kivannak találva.

Óvatosan félrehúzta a takarót, és keresgélte a papucsát az ágy mellett. Kiment a konyhába megteríteni, de olyan ügyetlenül fogta meg az egyik tányért, hogy az földhöz ragadt pillanatok alatt.

– A jó fenébe! – szisszent fel. Sikerült akkorát szólnia a tányérnak, hogy a szobából a reakció nem maradhatott el.
– Zenés ébresztő? Igeen, egy kis csinnadratta, sok a tányér idehaza. – énekelte. Várj, még ne gyere ki, mert éppen, halászom össze a darabokat.

Miután már nem látott egyet sem, beszólt a szobába, hogy akár jöhet is, papucsban, nem mezítláb, mert hátha egy-egy kisebb darab megbújt valahol. Ő addig a halat a serpenyőbe tette, egy szál rozmaringot mellé fektetett, hogy párolódjanak szépen együtt.

– Kérsz valamit inni? Sört, igen van jó hideg a hűtőben? Van, persze, gyere, és hozd a korsódat kifelé jövet. Siess, mert mesélni fogok neked szépekről. Csak nem felfedeztél egy új földrészt, tengerrel? Deee, felfedező úton jártam, és valami megkapott.

No, ki vele kis Kolombuszom! –telepedett le a konyhaszékre. A szék támlájához nyomta a hátát, a lábát átvetette a másikon, és karban tett kézzel várt, a beszámolóra.
Ágnes a konyhapultnak támaszkodva, kezdte el a mondókáját.
-Jaj úgy izgulok, mit szólsz, már végre meg van, és nincs is olyan messzi. No, termáltengert találtál, idehaza?- ugratta.

Bulgária! Bulgária drágaságom. Pontosabban, Nessebar! Nesze neked, Nessebar! Attila megvakargatta a fejét, és komótosan kinyitotta a sört. Mivel utazunk, ha szabad megkérdeznem, kisasszony? Remélem, nem kocsikázunk, mert akkor a nyelvünket párszor elharapjuk odáig. Ha az információim nem csalnak, a Bulgárok és az útviszonyok az autópálya kivételével, az ókori viszonyokat tükrözi. Amúgy is. Utána olvastál?

Amennyire kellett, igen. Tudod? A Borival találkoztam, a bankban, olyan barnán virított, mind egy bögre capuccino. Ki az a Bori???. Jaj, de szórakozott vagyok. Na, jó régről ismerem, jó csaj, megbízható, és hát, amit láttam, magáért beszélt. Ő nyaralt Nessebarban, és adott egy szálloda elérhetőséget. Priviben kell hívnom, olcsóbb is, és elmondása szerint remek hely. Vacsi után a gépen megmutatom a képeket a környékről, és belé szeretsz te is. Persze egy feltétellel. – húzódott közelebb, és lepakolta lefejtette Attila lábát a másikról, majd szemből az ölébe ült. Beletúrt a hajába, és közel hajolt az arcához.
– Ha elviszel a buliba, és ígérem, nem veszítem el egyik cipőmet sem.
– Nem! – csóválta meg a fejét.
Értsd meg! Senki kívülálló nem lesz ott. Ez nem az én hóbortom. Nem szeretem, amikor értetlen vagy! – nézett szigorúan.
– Ha nem, hát nem, de azért… Psssszt! Tégy kérlek lakatot a szádra, fojtotta belé a lányba a szót.

– Semmi psszt! Van, lenne véleményem, és ha már nem tapsikálhatok neked ott, akkor elmondom. Minden jeles napon, ami engem érintett, ott voltál velem. Micsoda hülye cég ez, hogy ekkora a titkolózás? Pénz van dögivel. Senki nem ott zabálná magát halálra, és ott lesztek ötvenen, ugye a slepp, nagy szó, ha lennétek nyolcvanan? A fele úgyis egyedülálló. Csak ott, veled egy csapatban is a Mariannak sincs senkije. Nehogy már, veled akarja rázni a seggét, ott egész éjjel.

Honnan veszed, hogy nincs senkije? És, hogy jön ide ez a csaj? Ne bosszants fel, kérlek. Nem bosszantalak, csak tudom, hogy szereti az a jó kis pasikat. Na és? Ági! Te féltékeny vagy!- húzta össze a szemöldökét.
Csak féltés van bennem, ha nem gond. Ennyi. Figyelj csak rám? Ha te azt feltételezed, hogy kikezdek vele, tévedsz. Nem fogom ezt többé ecsetelni, és kérlek, ne rontsd el az esténket.

Semmi olyan szándék nem volt bennem, és a hal sem szálkás, úgyhogy nem fog a torkodra akadni. Egyébiránt, pedig érezd jól magad majd, és pont. – mondott volna hozzá többet is, de a végére elég nyomatékosan mélyítette le hangját.
A hatás megtette a magáét. Mindketten, csak turkáltak az ételben.