Szótlan ajkadtól megdermedek,
és szívembe marva csak fagy lakoz'.
Utam sziklája oly meredek,
csúcsára hágni kárhozatba hoz.
Megmásztam érted már sok hegyet,
tíz körmöm gleccserek jegén kapart.
De ár ellen is hozzád megyek,
ha úgy érzem, Te lészen ott a part.
6 hozzászólás
Kedves Zsóka!
Nagyonn szép költöi szavakba öltöztetted írásodat!
Szeretettel gratulálok az ilyen sorokért:
"Megmásztam érted már sok hegyet,
tíz körmöm gleccserek jegén kapart."
Szép estét:sailor
Kedves Sailor!
Köszönöm szépen a figyelmedet és az értékelő soraidat. Örülök, hogy tetszett a versem, bár
az utolsó sorból véletlenül egy szó kimaradt Helyesen így hangzik: "ha úgy érzem, Te lészen
ott a part." De igyekszem minél előbb javítani. 🙂
Üdvözlettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Csodaszép kis vers, igazán.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa!
Köszönöm szépen az olvasást és a véleményedet. Örülök, hogy tetszett a versem. 🙂
Üvd.: Zsóka
Kedves Zsóka!
Kedves, szép, és remek a versed.
Szeretettel gratulálok:
Kata
Kedves Kata!
Örülök, hogy ellátogattál a versemhez. Köszönöm szépen az elismerő, kedves szavaidat.
Szeretettel: Zsóka