Mereven állnak a fák az esti csendben.
Ebben a csendben egy levél sem rezzen.
Az épületek ódon szürke tömbje
lassan bújik be az éj sötétjébe.
Magam állok az ablakban csendben
s reménykedem az egészségben.
Mindeközben ameddig ezeket érzem
a táj eltűnik a sötétségben.
3 hozzászólás
Kedves Pecás!
Kívánok Neked mielőbbi gyógyulást!
Barátsággal: Szabolcs
Jobbulast kivanok szeretettel. Ica
Jo lett a versed.
Kedves Pecás!
Gyógyulj meg hamar!
Szeretetel: Edit