Itt van már a Szilveszter est,
ünnepelhet Buda meg Pest,
fényárban áll szép Debrecen,
papírdudám én megveszem.
Elutazom Szegedre is,
énekelnék, bármily hamis,
ha kivágom a magas C-ét,
fülét fogva szalad a nép.
Át is ugrom Győrbe gyorsan,
papírcsákóm vajon hol van?
Ott maradt az ETO-parkban,
ahol versem elszavaltam.
Van már csákóm, van már dudám,
miért néztek reám furán?
Túl józan még a én képem?
Bizony igaz, így megértem…
Átszaladok hát Mohácsra,
vodkát inni a Sportbárba,
a Kalinkát ha lenyelem,
busóvá válik a fejem.
Átsétálok én Tokajba,
Szamorodni van javallva,
hogy reám tört a víziszony,
ezért abból sokat iszom.
Éjfél előtt hazarontok,
ott francia pezsgőt bontok,
koccintsunk hát, fiúk, lányok,
boldog új évet kívánok!
Azt kívánom az új évben,
ne legyen kár a vetésben,
béke legyen földön, égen,
szeretetben éljünk szépen!
Kerüljön el a betegség,
jövedelmünk emelkedjék,
sok ifjú pár házasodjék,
gyarapodjék a népesség!
2 hozzászólás
Kedves Albert!
Micsoda Szilvesztert éltél meg. Remek gondolat, hiszen majd'minden nagyobb várost felkerested.
Szeretem verseidet olvasni, mert mindegyikben van remény, s jó humor. S amit a két utolsó szakaszban kívánsz, úgy lenne szép, ha azok végre beteljesülnének.
Szeretettel: Kata
Mindig olyasmit tartok értékes verstémának, amiről még nem írtam, vagy mások még nem írtak. Hasonló szilveszteri verssel még nem találkoztam, főleg hogy még humorosra is sikeredett. Így elégedetten zártam az évet, mármint versírás szempontjából. 🙂
Szeretettel: alberth